Van és VAGYok

A legtöbben ott keresik Istent, ahol sohasem találhatják meg. Mindent tudni akarnak a megnyilvánult és megnyilvánulatlan valóságról, rengeteg ismeretet, bölcseletet összehalmoznak, de nem akarják tudni, hogy kik ők MAGuk. Nem teszik fel maguknak a kérdést, hogy „ki vagyok én, ha nem ez a test, nem ez az elme, nem a gondolkodás, nem az emlékezés, nem az identitás vagyok, aminek magamat hiszem?” Gondolatokba, elméletekbe, spirituálisnak mondott ismeretekbe kapaszkodva újra és újra megteremtik maguknak Istent, amit magukon kívülinek képzelnek. Mások azt ismételgetik „én vagyok Isten”, és emberi énük képmására formálják AZt, majd beülve Isten székébe azt képzelik, megkapták a választ mindenre, s révbe értek. Kívül vagy belül keresni Istent egy és ugyanaz, mert bármit is találjon az elme, mindazt a KÉPzelet teremti meg. Hol van hát a vége, ennek a látszólagos ördögi körnek?

Ha feltesszük MAGunknak a kérdést „ki vagyok én?” minden válasz érvénytelen lesz, amit az elmén belül kaphatunk. A VALÓ válasz akkor érkezik meg, ha nem kapunk semmilyen feleletet. A Lét tiszta érzése, ekkor ragyoghat fel szívünkben, s ekkor tárulkozhat fel, hogy minden létezés forrása MAGunkban van, s hogy minden ebből az időtlen, kezdet és vég nélküli tiszta ürességből fakad, mit az elménkben, a gondolat és az érzékek valóságaként megtapasztalhatunk. Ezért van az, hogy az elme hiába magyarázza meg Istent, hiába magyarázza meg a teremtést, az eredetet, hiába gondolja azt, hogy mindezen ismereteket egy rajta kívülálló erő nyilvánítja meg, mert a gondolat, a képzelet a Lét által VAN, de a LÉT, amiből minden és mindenki, Mind-ÉN és Mind-ÉN-KI forrásozik, az nem „van”, az nem „vanság”, hanem az MAGam, MAGunk a LÉT, a VAGYok, a VAGY amely OK, s melyből a VAN „vansága” pusztán tárgyiasult okozat. A világ VAN, mert ÉN VAGYOK. Nem mint emberi szemÉJ, hanem mint tiszta Tudat és Lét, s mint a létezés oka, aki által a létezésben pedig megjelenik a „vanság”, a formák és nevek tárgyiasult világa.

Ki vagyok én?” Minden létezés forrása VAGYok, a Lét tiszta tudatossága, a lét tiszta tudatosságának örök és kondicionálatlan Boldogsága. Az Üdvösség teljessége, a VAGYOK vagyok. De ezek csak üres szavak mindaddig, míg a választ nem a Csend adja meg. Mit számít hát ki vagy mi Isten, ha nem tudom „én MAGom ki vagyok?” A VAGY-OKban a Lét és az ok MAGam VAGYok, ám mindezek Forrása üresség, csend, béke, üdvösség-boldogság, mely Csendben és CsendkÉNt, a Szív örök világosságának a fÉNyeként ragyog.

Tartalom megosztása: