AZ EGYetlÉN GyógyítÓ

Amikor a tudat békéje csordultig telve van szeretettel, akkor a Lélek ragyog, és ez a ragyogás MAGunk az osztatlan, EGYetlÉN VALÓ a Szívben. Ez az érzékek feletti VALÓ, MAGunk a SZERelem, mely aztán átnemesíti az érzékelést is, az elméből pedig kimossa azokat a tudati szennyeződéseket, melyek meghamisítják a Tudat és a Lélek osztatlan VALÓsÁGát, örök harcra kényszerítve azokat EGY-MÁS ellen.

Amikor a Tudat a Lélektől önmagát különálló valóságként KÉPzeli és nyilvánítja meg, ez a tudatlanság, ez a szegénység, ez az ős-bűn, a kiűzetés az Édenből, ami nem egy hatalmaskodó, „a VALÓdi tudást MAGunk elől eltiltó Isten” büntetése, hanem maga-magunk a tudat-hasadás, amikor is a LÉLEK+TUDATból felemelkedik egy hamis gondolat, (kis-értés, édeni „beszélő Kígyó”, belső hamis hang, a hitetőnk) egy hamis KÉPzet, mely azt hiteti el önMAGunkkal a LÉLEKKEL, hogy a Világ tapasztalásához nem elég AZ AKI öröktől fogva VAGYOK, hanem AZ AMI LEHETnÉK a szükséges, immáron Mind+ÉNek felett. (elszakadás AZ EGYetlÉN VALÓtól). Ez a Lélekben örökké élő Tudat RÉSZ+EGes és RÉSZ+leges tárgyiasulása (egó-én születése), sajátos paradox tapasztalás, egyfajta skizofrén állapot, melyben eluralkodik az önMAGunktól való elkülönült-s-ÉG tudatállapota, az eredendő, EGYedül VALÓs EGYsÉG, állapotok feletti VALÓsÁGa helyett.

Ezt a sajátos tudathasadást és szellemi és lelki értelemben halált okozó betegséget, csak a kEGYelem, azaz a SZERetet által bennünk megszülető ama mély, és minden hamisságot felszámoló, minden betegséget meggyógyító felismerés szüntetheti meg, mely MAGunk az örökké ragyogó, önMAGunk EGYsÉGére örökké tudatos ÉN+VALÓnk, a KRISZTUS, A KI MAGunk a LÉLEK+TUDATosság teljessÉGe. A KRISZTUS a szívünk mélyén MAGunk a gyógyító SZERetet és SZERelem, A KI a MAG-hasadt tudatból (egó-énünkből) kivezeti a Lelket A KI VALÓjában VAGYunk, szembesítve bennünket mindazon beteges hamissággal és lélek-szennyező, pusztító tévképzettel, melyek szellemi és testi betegségeink okozói, s amelyek élő-halottként tartották mindeddig fogva, a mindMAGunk lÉNyEGeként VALÓ, EGY és EGYetlen LELKET, A KI VAGYunk igaz VALÓnkkÉNt, az EredetkÉNt romlatlan, dicsŐS+ÉGes LÉT+BENN és LÉT+EZ+IS+BENN.

Ti azonban ne hívassátok magatokat mesternek, mert EGY a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.

Atyátoknak se szólítsatok senkit e földön, mert EGY a ti Atyátok, aki a mennyben van.

Tanítónak se hívassátok magatokat, mert EGY a ti Tanítótok, (és Gyógyítótok) a Krisztus.” Mt. 23, 8-10.

Ez a Mester, a KRISZTUS, az Atya, a Tanító és Gyógyító pedig EGY és EGYetlen VALÓkÉNt lakozik MindÉN+KI Szívében, s LÉLEKkÉNt ezt mindenki megláthatja ama Belső Szobájában – MindÉN+BENN és MindÉN+KI+BENN – aki az Igazság Éltető Vizében megtisztíttatva eljuthat az EGYetéÉN SZÍVbe, a Szentek Szentjébe.

Amikor megismeritek önMAGatokat, akkor megismertettek, és fölismeritek, hogy az élő Atya* gyermekei vagytok. De ha nem ismeritek meg önmagatokat, akkor szegénységben vagytok, és ti vagytok a szegénység.” Tamás evangéliuma 3, 4-5 (* Az Atya a Tiszta Tudat, itt pedig az ÉLŐ TUDAT, az EGYetlÉN LÉLEK+TUDAT szimbóluma.)

Tartalom ajánlása

egy-én

Ha azt kérdezed „Ki vagyok én?” azt felelem, hogy a legjobb amit tehetsz, ha ezt a kérdést önmagadban önMAGunknak teszed fel. Kitartó, elmélyült figyelemként rájöhetsz arra, hogy a válasz ott van MAGodban, a mindenek alapját képező Csendben. ÖnMAGadat önMAGadban önMAGunkként felismerve, véget ér minden keresésed. A Csend az ÖrökkéVALÓ LÉTezése.