Az elmúlt időszak, a COVID-járvány árnyékában, mély sebeket hagyott mindannyiunk lelkében.
Döntések születtek, szerepek alakultak ki, amelyeknek következményei sok esetben fájdalmat okoztak — nemcsak testileg, hanem lelkileg is.
Nem az a célom, hogy bárkit elítéljek vagy igazolást keressek, hanem hogy egy őszinte és nyitott párbeszéd kezdődhessen arról, amit mindannyian átéltünk.
Az alábbi sorok lélekébresztőnek születtek, minden érzékeny Embertársam számára.
Félelem és szerepek
Senki sem tudhatja igazán, miért cselekedett úgy, ahogy tett.
Mindannyian a saját félelmeinkkel és belső küzdelmeinkkel harcoltunk.
A félelem az ember legnagyobb ellensége, és nem kívül, hanem mélyen bennünk él.
Ez a félelem homályosítja el a Lélek tiszta látását, és vezethet olyan döntésekhez, amelyek ártanak másoknak.
De a Lélek mindig éber, és nem vádol senkit — hiszen mindenki csupán egy szerepet játszott ebben a közös történetben.
Nincsenek „jó” vagy „rossz” emberek, csak emberek és szerepek.
Megbánás és bocsánatkérés
Vannak, akik önmagukra ébrednek — pont azon döntéseik által, amelyekről később felismerik, hogy másoknak fájdalmat okoztak, még ha azt a legjobb szándékkal tették is.
A valódi feloldozást nem a társadalom adja meg, hanem a tiszta lelkiismeret.
Tudom, hogy sokan tiszta szívvel cselekedtek, még ha azok a tettek néha fájdalmat is okoztak.
Üzenetem mindenkinek: megbánni sohasem késő semmit sem.
A karma nem szűnik meg, mert a múlt tettei megtörténtek, és azok következményei velünk maradnak.
De létezik a megbánás, az őszinte bocsánatkérés, amely több, mint bármilyen múltbéli tett utólagos „megváltoztatni akarása”.
Ez a szó, a „bocsánat”, a kulcs a belső szabadsághoz.
Aki képes őszintén kimondani, annak hatalma van — nem mások felett, hanem önmaga felett.
A megbocsátás ereje
Buzdítok mindenkit: gyakorolja a megbocsátást — nem a másik emberért, hanem saját maga szabadulásáért.
A megbocsátás nem gyengeség, hanem isteni erény, amely nem kötődik valláshoz vagy hithez, csupán a tapasztalásból ered.
Ha képesek vagyunk elengedni a „bűnös” és „bűn” fogalmait, ha felismerjük, hogy hibázni emberi dolog, akkor a béke megérkezik a lelkünkbe.
Az igazi reményt mindig a megbocsátás hozza el, és az elengedés teljesíti be — még akkor is, ha a test helyzete nem mindig rózsás.
A Léleknek pedig ez az, ami igazán számít.
A múlt falai
A tettek kitörölhetetlenek az emberi tudatosság láthatatlan emlékezetéből és tudatmezejéből.
De ameddig egyéni és kollektív szinten nem vagyunk hajlandóak szembenézni velük, addig újra és újra előbukkannak, korszakról korszakra, generációról generációra.
A Földön immár hagyománya van a háborúknak, a kibékíthetetlen ellenségeskedéseknek, a leírhatatlan szenvedést okozó ártó, pusztító attitűdöknek.
De miért kellene ezen hagyományt folytatni az emberiségnek?
Miért hisszük azt, hogy ez nem szakadhat már meg végre?
Ha elhisszük, tovább tápláljuk azt, amitől magunk és minden más lény is szenved.
Téglák a falban
Ha egyetlen téglát — a mi saját szenvedés-téglánkat — kiveszünk a falból, ez a fal már gyengébb lesz.
Egy tégla nem jelent sokat… mondhatnánk, amikor végignézünk az emberi történelmen.
De igen, számít.
Krisztus kivett egy téglát. Buddha is kivett, Ramana Maharshi is kivett egy téglát, Gandhi is kivett…
még akkor is, ha az életükkel fizettek némelyek közülük.
És kivett minden ismeretlen Ember, aki képes volt tiszta szívvel megbocsátani saját embertársának.
Az ilyen lelkeknek köszönhető, hogy az emberiség még létezik és létezhet, különben a gyűlölet és a tudatlanság fala már rászakadt volna az egész emberiségre.
Az én téglámat nem veheti ki más helyettem a félelem, a tudatlanság falából.
A lélek tisztasága
Gonoszság van, de nincs eredendően gonosz emberi lélek.
Aki ezt meglátja, az elindulhat a béke és a szabadság útján.
Az többé már nem fél, hanem EGÉSZ.
Az többé már nem fél, hanem EGÉSZ.
Mert a saját téglájával a szabadság templomát építi fel, és nem szolgálja többé a sötétséget.
Záró gondolat
Az emberiség történelme falakból épült — a félelem, tudatlanság, harag tégláiból.
De a fal mindig gyengül, ha egyetlen tégla is kiesik belőle.
Mindannyiunknak van egy téglája, amit kivehet.
Te melyik téglát tudnád kivenni a saját életed falából?
Powered by RedCircle
