Gondolatok a LÉTről, a Tudatról és a Valóság rétegeiről
Vannak könyvek, amelyek válaszokat ígérnek.
És vannak könyvek, amelyek inkább a kérdések mélységét mutatják meg.
„A VAN és a VAGYOK” az utóbbiak közé tartozik.
Ez a mű nem kívánja eldönteni az emberi gondolkodás egyik legrégebbi vitáját: vajon az anyag vagy a tudat az elsődleges. Nem akarja legyőzni a materializmust az idealizmus által, nem kíván új abszolútumot állítani a régiek helyére, és nem törekszik arra sem, hogy végleges metafizikai rendszert alkosson.
Sokkal inkább egy közös szemlélődésre hív.
A könyv egy hosszú párbeszéd és fokozatosan kibontakozó gondolati út eredménye. Olyan úté, amelynek során egyre világosabbá vált, hogy a végső kérdések talán nem azért maradnak nyitva, mert még nem találtuk meg a döntő érvet, hanem mert természetüknél fogva túlmutatnak a végleges lezárásokon.
A mű kiindulópontja a filozófia klasszikus problémája:
Mi az elsődleges?
Az anyag?
A tudat?
Az információ?
A válaszkeresés azonban fokozatosan elmozdul maguktól a válaszoktól azok feltételei felé.
Mi teszi lehetővé, hogy egyáltalán kérdezzünk?
Mi teszi lehetővé, hogy bármely ontológiai rendszer megszülethessen?
Mi az, ami minden modell előtt már jelen van?
A könyv fejezetről fejezetre haladva végigjárja az anyag–tudat vita szerkezetét, az axiómák szerepét, a logika határait, a különböző ontológiai modellek viszonyát, a tudat elsődlegességének kérdését, az individuális és egyetemes tudat problémáját, valamint a tudatállapotok és az én természetének mélyebb rétegeit.
Mindeközben azonban a hangsúly fokozatosan áthelyeződik.
A kérdés már nem az lesz, hogy melyik modell győz.
Hanem az, hogy mi teszi lehetővé a modellek létét.
A mű szellemiségében egyszerre mutat rokonságot a fenomenológia, a létfilozófia, a metaontológia és a keleti szemlélődő hagyományok bizonyos felismeréseivel, miközben egyik irányzatba sem illeszthető be maradéktalanul.
Nem akadémiai monográfia.
Nem vallási tanítás.
Nem önsegítő könyv.
És nem is egy új metafizikai rendszer.
Talán leginkább egy olyan filozófiai-szemlélődő esszéfüzérnek nevezhető, amely a végső magyarázatok határvidékét térképezi fel.
A könyv nem egyetlen helyes olvasatot vár.
Nem egyetértést követel.
Nem bizonyítani akar.
Hanem meghívást jelent.
Meghívást arra, hogy az olvasó maga is megvizsgálja:
hol kezdődnek saját világértelmezésének axiómái,
mi történik a fogalmak határán,
és vajon létezik-e valami, ami minden különbség mögött közös.
Talán a mű legfontosabb felismerése éppen az, hogy a valóság mindig gazdagabb, mint bármelyik modell, amelyet alkotunk róla.
És hogy a legmélyebb kérdések környékén a gondolkodás nem vereséget szenved.
Hanem elcsendesedik.
„A VAN és a VAGYOK” nem újabb végső választ kíván adni.
Sokkal inkább annak a csendes térnek a felismerésére hív, amelyben minden kérdés, minden válasz és minden bizonyítás már eleve megszületik.
OM.
A könyv letölthető IDE KATTINTVA.
Beszélgetés a könyvről:
Powered by RedCircle
