A Tudomány, tudat és valóság című írás, amelybe most belépsz, több mint egy egyszerű eszmecsere a tudományról, a valóságról és a tudatról. Egy gondolati feltárás, amely lépésről lépésre bontja le azokat a magától értetődőnek hitt kereteket, amelyek között a modern ember a „valóságot” értelmezi.
A kiindulópont egy módszertani kérdés: mit is vizsgál valójában a tudomány? Innen a párbeszéd fokozatosan elmélyül. Először a tudomány korlátai kerülnek fókuszba, majd maga a „tudomány” fogalma válik vizsgálat tárgyává. Ezt követi a „valóság” meghatározásának problémája, majd az objektivitás kérdése: hogyan beszélhetünk objektív világról, ha minden megismerés a tudaton keresztül történik?
A gondolatmenet egyre radikálisabb kérdésekhez érkezik:
– A tudomány a valóságot vizsgálja, vagy csak a tudatban megjelenő jelenségeket?
– Létezik-e „külvilág” a tudaton kívül, vagy minden tapasztalat belső konstrukció?
– Ha minden, amit külsőnek érzékelünk, a tudatban jelenik meg, akkor mi különbözteti meg a „bentet” a „kinttől”?
A párbeszéd nem állít dogmákat. Nem rombolni akarja a tudományt, és nem is relativizálja annak erejét. Inkább a helyére teszi: megmutatja, hogy a tudomány rendkívül hatékony eszköz a jelenségvilág modellezésére, de nem ad közvetlen hozzáférést a valósághoz önmagában.
A beszélgetés központi felismerése az, hogy minden tapasztalat — érzékelés, mérés, gondolkodás, modellalkotás — a tudatban történik. Innen fakad a legmélyebb kérdés: vajon a „külvilág” független realitás, vagy a tudat saját tapasztalati struktúrája?
Ez a dialógus tehát nem végső válaszokat kínál, hanem egy gondolati tisztázási folyamatot. Egy olyan tér, ahol a tudomány, a filozófia és a tudat tapasztalata egymás mellé kerül — nem egymás ellen.
Az olvasó feladata nem az, hogy egy álláspontot elfogadjon, hanem hogy észrevegye: a kérdés, amit feltesz, maga is a tudat mozgása. És talán éppen ebben a felismerésben kezdődik a valódi vizsgálódás.
A könyv letölthető IDE KATTINTVA.
Beszélgetés a könyvről:
Powered by RedCircle
