Elgondolkodtam azon, hogy mit is szolgál ez az egész technokrata és transzhumanista lózungokba öltöztetett jelenkori elmebaj, és tudatzavar. Ez azoknak vonzó perspektíva, akik nyilvánvalóan semmit sem ismertek meg abból a valóságból, ami az ember valódi, belső magva, és amely tényleg nem pusztul el az emberi testtel, mert nem is az által született, mivel annak előtte is létezett. Természetesen mindez ma sokak számára hit kérdése, de érdekes módon a szájborgok és “transzhumán”, emberi tudathordozókba vetett hit, az nem hit, hanem tudomány. Az egész transzhumanizmus egyetlen egy ponton bukik el: azt gondolja, hogy nem létezik olyan, hogy emberi lélek, hanem csak olyan, amit emberi tudatnak nevez, és ez utóbbi csak akkor maradhat fenn, ha valamilyen fizikai hordozó által létezhet. (pld, biológiai test, vagy mesterséges test, adathordozók stb.) Sajnos a materialista tudomány teljesen vak, annak művelői pedig már sok esetben maguk is robotokká váltak, hiszen számukra nem létezik az emberi lélek, a “spirituális valóság” pedig csak az agy műve, ami az emberi tudatosságot és az emberi lelket is magában foglalja. Persze ez utóbbi megtapasztalása – szerintük – érdektelen, mert pusztán mentális valami, ami szimulálható gépekkel. Techno-nirvána… Mert a transzhumanizmus tulajdonképpen a saját lelkéről megfeledkezett, saját Forrását nem kutató, sőt azt tagadó, embernek lassan már nem nevezhető lények álma, egy új vallás, amiben a vallási kultuszt a technomágia szolgáltatja. Ezt lehetetlen elmagyarázni azon tudósoknak, kutatóknak, akik elhitték, hogy ők maguk már ilyen formában pusztán csak ember-gépek, az örök életet pedig saját erőből, technológiai problémaként felvetve akarják “megvalósítani”, és teljesen érdektelen számukra, hogy felfedezzék a valódi örök lét, maga a Lélek, és ez egy teljesen más VALÓ, amit így nem ismerhet meg.

A másik oldala az éremnek az, hogy az emberi lény lényege, a Lélek nem információ, nem absztrakt, nem absztrahálható, nem kvantifikálható valami, mert nem található a mennyiségek világában, mert nem abból ered. Ezért az emberi lelket nem lehet sem klónozni, sem semmilyen formában “átmenteni”, átkonvertálni más fizikai dimenziókba, adathordozókra, testekre stb. A materializmus “tudományosan” már az 1800-as években “bebizonyította”, hogy olyan, hogy emberi lélek, és egyáltalán olyan, hogy lélek nem létezik. Sajnos a materialista pszichológia, is csak mint munkafogalmat használja a lelket. Mert a materializmus csak mennyiségeket ismer, a formák ama világát, ami az emberi érzékelés és értelem számára absztrahálható. Na ezért megfoghatatlan ennek a szemlélet és gondolkodásmód számára a lélek maga, s mivel az, ezért “tudományosan” tagadja azt. A materializmus az emberi lényt pusztán egy gépként tekinti, bio-interfészként, amiben az emberi tudat és tudatosság, pusztán informatikai szintre egyszerűsíthető matematikai probléma. Lélek nincs, a testet nem a lélek eleveníti meg, hanem az, amit életnek nevez a materializmus, amely csak a véletlenek láncolatában megjelenő pillanatnyi állapota az anyagnak. Biokémiai konstelláció maga az ember is, az anyag önszerveződése, amiben egy adott ponton megjelent az, amit ma intelligenciának nevezünk. Mindez azonban nem más, mint az emberi lény, és az ember lényegét jelentő lélek, durva tagadása, és mennyiségi, anyagi, kvantumi szintre való degradálása, leegyszerűsítése, absztrahálása. Ebből az is következik, hogy ez a szemlélet nem érti, mert soha nem is értheti meg az ÉLET lényegét sem, mivel csak az élet megnyilvánulásait tartja vizsgálhatónak, és vizsgálandónak, hiszen csak az OKOZATi világot akarja megismerni, azt, ami az érzékelés általi értelmi absztrakcióban számára kvantifikálható, azaz absztrakt mennyiségi fogalmakká alakítható. Ezért a transzhumanizmus, végső soron nem csak lélektagadó, de ebből fakadóan ÉLETELLENES is.

A magyar nyelvben van két szó: ÉLET és LÉLEK. ÉLEK ÉS LÉLEK. Aki ennek megérzi a belső jelentését, az könnyen át fog tudni látni minden transzhumanista és tecnokrata ideológián, melyek alapjaikban véve élet és emberellenesek. Pusztán egy az élet lényegétől elrugaszkodott, az örök élet valódi jelentését értelmezni képtelen, olyan torz törekvései ezek, az emberi hamis-egónak, mely az anyagi és az anyagi valóság virtualizált másától magasabb rendű VALÓt, Forrást (Isten) sem tételezni nem akar (tud) sem ebből fakadóan megismerni, abban és azzal EGYütt élni sem. De ez már a tudósnak vallás, holott a Lélek által élő embernek meg az vallás, amit a materialista alapokon nyugvó technomán, transzhumanista létszemlélet hirdet. Zárszóként annyit, hogy a mai kor embere – tisztelet a kivételeknek – meg lett mérgezve a fejlődés, és a haladás tévképzeteivel. Ez mindig a jövőbe helyezi a tökéletesség ígéretét. Azonban a tökéletesség csak az emberi tudat és lélek megismerése által ismerhető meg, és soha nem a jövőben, hanem mindig és mindenkoron a MOSTban, a JELEN-VALÓságban. Ez azonban már egészen más, a kortalan és örök szellemi és lelki igazságok megismerésének a vágyát jelenti, ama kérdés feltevését először is, hogy KI VAGYOK ÉN, ha nem egy emberi testtel és egy emberi elmével azonosítom magam, és ma már azt is hozzá kell tennünk, ha egyéb, gépi extenziókkal sem 🙂 Itt pedig rájöhetünk, hog a valódi bölcsesség kortalan, mert minden korban csak egy, és egyetlen igazságot ismertek fel ezzel kapcsolatban az élet és a lélek Forrását kutatók. Ez pedig túl van minden vallásos képzeten, minden materialista képzelgésen, és csak befelé fordulva tárulhat fel, minden őszinte, az emberi igazságokon túl létező IGAZSÁGot kereső, emberi lélek számára. Innen tekintve, a transzhumanizmus és annak embere már olyannyira eltévedt önön hamis-egója képzeteiben, hogy a szó szoros értelmében már csak Isten mentheti azt meg.