A kEGYelem VALÓsága

A valóság – mint fogalmi meghatározás – jelenvaló tárgyalása és tárgyalhatósága csak és kizárólag a tudat, ezen belül konkrétan az emberi tudat által vethető fel. A materialista megközelítés szerint a tudat, a tudattól független valóság (anyagi világ) terméke, a tudatcentrikus megközelítés szerint azonban minden tárgyalható valóság a tudat által, a tudattal és a tudatban jön létre, áll fenn és szűnik meg. Szándékosan nem alkalmazzuk az idealizmus, vagy az extrém idealizmus gondolati megközelítését, mert ez a filozófia szintjén a materializmus (realizmus) kontra idealizmus vitájára egyszerűsítené le a tárgyaltakat, ám jelen értekezés középpontjában eme duális, mesterségesen létrehozott ellentétpár meghaladása a cél, a valóság kizárólagosan tudati függőségként és okozatként való tárgyalhatóságának szempontjából.

…tovább »

Gondolatok az alázatról

Ha valaki szeret, és tisztel bárkit és bármit, szüksége van-e vele szemben az alázatra? Feltételezi-e a szeretet és a tisztelet az alázatot? Az alázat feltételezi-e a szeretetet és a tiszteletet? Miért és kiknek fontos az alázat, és az alázattal járó magatartás?

Hogy ki milyen tartalommal tölti meg ezt a szót, az eleve meghatározza azokat a válaszokat, melyek a fenti kérdésekre adandóak. Megvizsgálva azonban ezt az igen kifejező szót, hogy alázat láthatjuk, hogy semmi mást nem tartalmaz, mint egy viszony kifejezését: a, al, alá, aláz, aláza (régiesen), alázat.

…tovább »

Az istenérvek abszurditása

Előre bocsájtom, hogy ez az írás sértő lehet mindazoknak, akik valamilyen teista világnézet, vallás vagy spiritualitás követői, ezért kérem, csak azok olvassák el, akik kellő szellemi és érzelmi rugalmassággal rendelkeznek eme igen kényes téma tárgyalásához.

Az évek során rengeteg világnézetet, hitet, vallási és spirituális meggyőződést nyílt alkalmam megismerni. Rádöbbentem arra, hogy olyan, hogy „a világ” és „a valóság” – mint fogalom és mint tapasztalati valóság, minden ember számára mást és mást fed és jelent. Léteznek különböző rendszerek ezek egységesítésére és magyarázatára, de attól, mert valaki ezeket többé vagy kevésbé a magáévá teszi az még nem jelenti azt, hogy az mások számára is élő,

…tovább »

Párhuzamos valóságok

Elmélkedés a világ – valóság – tudat hármasáról

Az emberi lények jelentős hányada nem kíváncsi a világ és a valóság tudati olvasatának kondicionálatlan változatára. Mit értek ez alatt? A tudati valóság kondicionálatlan változata nem más, mint dogmák, hitek, hitelvek, eszmék, vallások, spiritualitás és tudomány mentes rátekintés a világra, a világban észlelhető jelenségekre, a világban tapasztalható valóságokra. De lehet-e bármilyen önmagára tudatos létező ezen világra való rátekintése teljesen kondicionálatlan, amikor bárhogyan is vizsgáljuk a valóságot, az soha nem független a tudattól, és saját nézőpontunk egyedi, egyéni meghatározottságától? Mennyire válhatunk „objektívvá” egy teljességében szubjektív, tudati valóságban, ami maga az emberi létezés?

…tovább »

Szabadság és üdvösség

Bizonyos körökben (pld. vallás, kreacionizmus, metafizikai tradíciók) zsigeri szinten elutasítják az evolúció elméletet. Sokat vizsgáltam ezt a kérdéskört, és végül is arra jutottam a fenti megközelítésektől függetlenül, hogy evolúció – abban az értelemben, hogy pld. az emberi létezés egy töretlen, és egyértelműen, az időben folyamatosan fejlődő tendenciát mutató, exponenciális fejlődés-láncolat – tényleg nem létezik. Az evolucionizmus nem más, mint egy nézet, amely csak és kizárólag a lineáris időfelfogást ismeri, ezért kényszeredett módon próbálja értelmezni és igazolni a jelent, mint egy töretlen fejlődés következményét. Én személyesen nem tagadom, hogy a megnyilvánult létezés egy folyamatos változás, egy folyamatos kibontakozása azon szellemi valóságoknak,

…tovább »

Szabadság és világnézet

A Föld nevű bolygón olyan szellemi valóságok határozzák meg az emberi tudattereket és tudathorizontokat, amelyekben az emberi elmék és tudatok egy mindent meghatározó kondicionáltságon keresztül tekintik mind egyedi, mind közös valóságuk. Ezen szellemi valóságokat gyűjtőnéven világnézetnek nevezhetjük. A világnézet minden emberi valóság olyan központi, sarkalatos pontja, amely a maga észrevétlenségével sokak számára még csak az egyéni tudatosítás szintjére sem emelkedik, holott szinte minden ember képes megnevezni saját valóságából olyan világnézeti elemeket, melyek meghatározzák egyéni valóságát, létezését, gondolkodását, viszonyulását, motivációit, cselekvését. A világnézet – nagy általánosságban – egy tudati programozottság eredménye.

Világnézeti semlegesség csak olyan közösségekben és társadalmakban valósítható meg,

…tovább »

Istent ki teremtette?

Ez az írás jelszóval védett, ha érdekel a tartalma, kérlek írj nekem a „Palackposta” menü segítségével, hogy elküldhessem a jelszót a megtekintéséhez. ( Megjegyzés: Ha hosszabb várakozás után sem kapnád meg a jelszót, ne feledd ellenőrizni a „Spam/Levélszemét” mappát.)

Kategória: Írásaim | A hozzászólások megtekintéséhez meg kell adni a jelszót.

Vízválasztó

Az alábbi gondolatok azokhoz szólnak, akik elmebörtön helyett nem keresnek újabb elmebörtönöket, és akik a szabadságot – mint megragadhatatlan, kezdeti és végső valót és lényeget – nem kívül, nem mások által létezőként, hanem önmaguk lényegeként ismerték fel. Keveseknek mondhat sokat, és sokaknak mond igen keveset mindez.

A Biblia, (Ószövetség és Újszövetség) a Korán, a judeo-kereszténység, az iszlám és minden jelenkori vallás nem több, mint olyan elmeprogram, melyek a tömegek manipulálására és irányítására lett kitalálva. A „New Age” spiritualitása ennek egy áltudományos köntösbe öltöztetett, látszólag emelkedettebb, szubtilisabb változata, azonban valójában mindez nem más, mint egy még durvább, még félrevezetőbb,

…tovább »

A Sötétség tündöklése

A valós metafizikai szemlélet mindig és minden tekintetben felette kell álljon mindennemű moralizálásnak, hiszen aki az egészre kíváncsi, az nem ragadhat bele semmilyen morális-etikai nézetbe. Emberi tudatként viszont többnyire nehéz elfogadni azt a tényt, hogy sosincs erkölcstelen társadalom, pusztán a jelenlegi, vaskori közerkölcsök azt tükrözik, ami a társadalom nagy része számára erkölcsileg elfogadott, kimondva vagy kimondatlanul pedig ezen szemlélet a halál kultúrájának megteremtőjévé, fenntartójává majd elpusztítójává lett, benne magával az emberiséggel.

Nem célom semmiféle moralizálás, azonban a teljesebb képhez hozzátartozik annak az ismerete is, hogy a morál és az etika tekintetében igen is léteznek magasabb és alacsonyabb rendű értékrendek,

…tovább »

Mítosz és Szellem

Lényegtelen, hogy egy mítosz tartalmaz-e igazságot vagy sem, valós vagy valótlan-e, életigenlő vagy életellenes-e, ami fontos az az, hogy azok akik hisznek benne, és magukénak vallva azt, a világot, a valóságot benne értelmezik, képesek-e valós közösséget alkotni, a mítoszt soha meg nem kérdőjelezve, így tovább éltetve azt és tovább élve benne.

A mítosz és az emberi létezés szinte szétválaszthatatlanul egybefonódik egymással, bármilyen korról is legyen szó a könyvekben ismertetett történelemben. Szándékosan mellőzném most azt a témát, hogy amit ma történelemtudománynak hívunk, az mennyire vehető komolyan, pusztán csak két szempont alapján is: először is a történelmet mindig és mindenkoron a győztesek írják,

…tovább »