„Van-e egyáltalán bármilyen jellegű valósága, ÉN-VALÓNK „szempontjából” az emberi énnek? Létezhet-e egyáltalán az EGYetlen ÉNen kívül más én, amely valósággal, ami önmagától létező lényegiséggel rendelkezik? Az emberi ének összessége, amit mi emberiségnek hívunk, nem-e pusztán illúzió, az EGYetlen ÉNben? Hiszen mindaz, amit emberiként, emberségként, emberiségként ismerünk, megragadhatunk az emberi elménkben, az az egymástól és az Istentől való elkülönültség tudati és lelki állapota.” Spontán, szemlélődő elmélyülés hanglenyomata, mely emlékezés Örökké-VALÓnkra, aki vagyunk: A KI VAGYOK.

Powered by RedCircle