Kereshetsz-e úgy valamit, hogy fogalmad sincs arról, mit keresel? Nem-e sötétben tapogatózás ez, a képzetek, a tünemények végtelen erdejében?
Ha viszont már sejted, vagy pontosan tudod mit keresel, azt a „valamit, valakit” már ismerned kell – s csak elvesztetted, elfelejtetted hol, merre is van – ezért a lényegét tekintve csak ez nevezhető igazi keresésnek.
Keresni és találni csak a nevek és formák világában lehet bármit, amit az elméden belül ismerhetsz. Ezért a keresettnek mindig elme-valóságnak kell lennie, ahhoz, hogy megtalálhasd azt az elmédben.
Kutattad-e valaha önMAGát a Tudatot, ÖnMAGad TUDATként? Nem azt a tudást amit tudsz, vagy tudni vélsz, hanem mindennemű tudás és tudomás Forrását? ÖnMAGad vagy a Tiszta Tudat, minden tudatosság tudója.
A fény életre kelti a formákat, a tárgyakat, a neveket, a létezőket. De a fényt mi világítja meg? Mi a fény, az értelem és a Szív fÉNye, ami által az érzékelés a tudatodban felragyoghat és megelevenedhet? Ezt kutasd fel.
Mi által érzékelhetsz, mi az ami megeleveníti az érzékszerveidet? Mi az elméd forrása? Tudatában vagy-e a létezésednek, vagy valaki mástól kell tudomást szerezz erről? A Tiszta Tudat mindenek LÉT-tere, soha sem kell keresned.
Mi által elevenedik meg a világ a tudatodban? Van-e világ, létezik-e tapasztalható létezés, ha nincs jelen tudatod megelevenítője, a figyelem? Ezt kutasd fel.
Van-e megfigyelő és megfigyelt, ha nincs jelen-való figyelem? A figyelem az a fÉNy, ami nélkül a tudatodban semmi sem létezhet. Ezt a figyelmet megfigyelted-e már? Megfigyelhető-e maga a figyelem? Miből forrásozik és miben, kiben VAN jelen? A VAN létezik a VAGYOK tudata nélkül az elmédben? Elkülöníthető-e a figyelő és a figyelem? Ha EGY, kell-e még bármit is keresned?
A keresés pusztán tünemény a tudaton belül, az elméd végtelen, teremtő terében. A Tiszta Tudat, a Figyelem és a LÉLEK soha sincs egymástól elkülönülten. Fogalmak, melyek lényegüket tekintve ugyanazt az oszthatatlan VALÓt jelölik és jelképezik.
Ha mindezt önmagadban önMAGadként felismered, véget ért a keresésed. Jelen-VALÓsággá válsz, örökké Tiszta Figyelemmé, mindenek megelevenítő fÉNyévé. „Ki vagyok én?” Soha sem voltál MÁS, soha sem lehetsz MÁS mintsem a JELEN VAGYok AKI VAGY, az Örökké-VALÓ FIGYELEM-bENn.
