A mű A LÉT örök hármassÁGát és a tudat ontológiai természetét vizsgálja egy mély, metafizikai párbeszéden keresztül. Az írás központi tézise, hogy az ÉN, az individuum és a személyiség nem különálló egységek, hanem az egyetlen létezés különböző aspektusai.
A szerző éles kritika alá veti a materializmust, rámutatva, hogy az a tudomány álcája mögé bújva valójában bizonyíthatatlan dogmákat hirdet a halál utáni semmiről. A gondolatmenet hangsúlyozza, hogy a tudat minden megismerés alapvető feltétele, így tudományos eszközökkel – amelyek maguk is tudati absztrakciók – nem írható le teljes egészében.
A szöveg szerint a tudat és az „én” elválaszthatatlan egységet alkotnak, amely „nemszületett” és időtlen, mivel minden keletkezés és elmúlás eleve csak ebben a térben jelenhet meg. Végső soron a mű az intuitív logika segítségével igyekszik feltárni a létezés azon szintjeit, ahol a racionális gondolkodás eléri határait, és átadja helyét a közvetlen tapasztalásnak.
A könyv letölthető IDE KATTINTVA.
Beszélgetés a könyvről:
Powered by RedCircle
