avagy egy isteni álom az elő szeretet világáról
Mi történik, ha az álom valóságot teremt?
Ez a könyv nem történet, hanem egy látomás, amely a szív legmélyéből fakad. Egy világ képe, ahol a szeretet nem csupán érzés, hanem tápláló erő: a SZER, melyből minden lény él.
Fényföldön nincs uralom, nincs erőszak, nincs nélkülözés. A közösséget nem törvények, hanem a szív természetes rendje tartja össze. Az emberek gondolat-gondolákon suhannak, csendben gyógyítják egymást, és minden reggel a Nap fényét köszöntik.
Ez a könyv nem magyaráz, nem érvel – csak emlékeztet. Arra, hogy bennünk él az a világ, amely után vágyunk: ahol a Senki egyben Mindenki, és a Mindenki Senki, s mind együtt a szeretet és béke örök gyermekei.
Olvasd úgy, mint egy álmot, amely belőled folytatódik tovább.
A könyv letölthető IDE KATTINTVA.
Powered by RedCircle
Fényföld illata – rövid betekintés a könyv lényegébe
Van egy világ, amely nem a térben és időben található, mégis közelebb van hozzánk, mint a saját leheletünk. Nem a történelem írta, nem vallások dogmái őrzik, hanem a szív emlékezete rejti. Ez a világ: Fényföld.
Fényföld nem egy távoli ország, nem is egy kitalált utópia, hanem a tudat egy arcának megnyilvánulása. Egy olyan lét, ahol az ember többé nem feledi el isteni eredetét, s ahol a létezés alapja nem a küzdelem, hanem a szeretet áramlása. Ez a szeretet nem pusztán érzelem, hanem táplálék, amelyből minden lény él: a SZER.
A SZER Fényföld valódi lényege. Nem birtokolható, nem mérhető, nem osztható szét, mert mindenütt jelen van. Aki ad belőle, az maga is többet kap; aki belélegzi, az fényt lélegzik. E világ lakói nem anyagi javakból élnek, hanem abból a kölcsönös ragyogásból, amit szívük egymás felé áraszt. Ezért nincs szükségük tulajdonra, pénzre, hatalomra. A bőség számukra nem a felhalmozott dolgok sokasága, hanem az, hogy mindig elegendő SZER áramlik köztük.
Fényföld mindennapjai egyszerűek, mégis szakrálisak. Az emberek gondolat-gondolákon suhannak, amelyek a lélek áramlását követik. Nem gépek, hanem a tudat szelíd kiterjedései, fényből szőtt járművek, amelyek oda viszik az embert, ahová a szíve kívánkozik. A közösségi élet alapja a csend: nem a szavak uralják a találkozásokat, hanem a belső jelenlét. A csendben nem hiány van, hanem teljesség – itt születik a közös bölcsesség, a gyógyulás, és az egymás iránti valódi megértés.
A gyógyítás Fényföldön nem külön hivatás, hanem mindenkinek természetes adománya. Ha valaki megbillen, a közösség köré gyűlik, és szeretetteljes érintéssel, kézrátétellel segíti vissza az egyensúlyba. A gyógyítás itt nem orvoslás, hanem közös ima: fény születik a szívek összekapcsolódásából, s ez a fény oldja fel a sebet.
És amikor elérkezik az idő, hogy valaki elhagyja földi alakját, nincs félelem, nincs fájdalom. A halál nem vég, hanem ruhaváltás. A testet szeretettel adják vissza a földnek, a lélek pedig könnyedén átlép a fénybe. A közösség nem gyászol, hanem kísér: szeretettel, dalban és csendben segíti át testvérét a hazatérés kapuján.
Fényföld szelleme nem idegen a mi világunktól. Bennünk él, emlékezetként. Amikor szeretetből adunk, amikor a csendben meghalljuk a másik szívét, amikor nem birtokolni, hanem áramolni vágyunk – akkor megérintjük Fényföld illatát.
Ez az illat nem távoli ábránd, hanem annak a bizonyossága, hogy létezik egy olyan rend, ahol a Senki Mindenki, és a Mindenki Senki, s mind együtt a szeretet és béke örök gyermekei.
A Fényföld illata nem könyv csupán, hanem emlékeztető. Egy híd az álomból a valóságba. Egy jel, hogy a világ, amely után a szív vágyódik, nem elérhetetlen – mert már most is bennünk él. És ha felismerjük ezt, az illatból fény lesz, a fényből élet, az életből pedig egység.
