Gondolatok az alázatról

Ha valaki szeret, és tisztel bárkit és bármit, szüksége van-e vele szemben az alázatra? Feltételezi-e a szeretet és a tisztelet az alázatot? Az alázat feltételezi-e a szeretetet és a tiszteletet? Miért és kiknek fontos az alázat, és az alázattal járó magatartás?

Hogy ki milyen tartalommal tölti meg ezt a szót, az eleve meghatározza azokat a válaszokat, melyek a fenti kérdésekre adandóak. Megvizsgálva azonban ezt az igen kifejező szót, hogy alázat láthatjuk, hogy semmi mást nem tartalmaz, mint egy viszony kifejezését: a, al, alá, aláz, aláza (régiesen), alázat.

…tovább »

XXI. századi anziksz

(Egy földönkívüli magonauta virtuális képeslapja az otthoniaknak címezve)

Az Új Kór hajnalán, az érték és az értékteremtés helyébe a haszon és a haszontermelés lépett. A teremtést felváltotta a termelés eszménye. Az érték – mint relatív fogalom – meghatározója maga a haszon (profit) és a profittermelés mértéke lett. Az élet szolgálójává lett a gazdaságnak, minden gazdasági tevékenységnek, és nem a gazdaság a szolgálója a továbbiakban már az életnek, egymás gazdagításának: a teremtésnek. A rabszolgaság hihetetlen mértéke mindez, miközben rabszolgák milliárdjai hiszik magukat szabad, tudatosan létező embereknek.

A modern súdra már nem rabszolga, már nem jobbágy,

…tovább »

Az istenérvek abszurditása

Előre bocsájtom, hogy ez az írás sértő lehet mindazoknak, akik valamilyen teista világnézet, vallás vagy spiritualitás követői, ezért kérem, csak azok olvassák el, akik kellő szellemi és érzelmi rugalmassággal rendelkeznek eme igen kényes téma tárgyalásához.

Az évek során rengeteg világnézetet, hitet, vallási és spirituális meggyőződést nyílt alkalmam megismerni. Rádöbbentem arra, hogy olyan, hogy „a világ” és „a valóság” – mint fogalom és mint tapasztalati valóság, minden ember számára mást és mást fed és jelent. Léteznek különböző rendszerek ezek egységesítésére és magyarázatára, de attól, mert valaki ezeket többé vagy kevésbé a magáévá teszi az még nem jelenti azt, hogy az mások számára is élő,

…tovább »

Párhuzamos valóságok

Elmélkedés a világ – valóság – tudat hármasáról

Az emberi lények jelentős hányada nem kíváncsi a világ és a valóság tudati olvasatának kondicionálatlan változatára. Mit értek ez alatt? A tudati valóság kondicionálatlan változata nem más, mint dogmák, hitek, hitelvek, eszmék, vallások, spiritualitás és tudomány mentes rátekintés a világra, a világban észlelhető jelenségekre, a világban tapasztalható valóságokra. De lehet-e bármilyen önmagára tudatos létező ezen világra való rátekintése teljesen kondicionálatlan, amikor bárhogyan is vizsgáljuk a valóságot, az soha nem független a tudattól, és saját nézőpontunk egyedi, egyéni meghatározottságától? Mennyire válhatunk „objektívvá” egy teljességében szubjektív, tudati valóságban, ami maga az emberi létezés?

…tovább »