A szépség szabadsága

A nő több mint egy bájos arc, mint egy vonzó, csábító forma. Több mint egy csábító ajak, egy formás mell, egy csinos comb, egy feszülő fenék. A nő több annál, mint amit a férfi aggat rá vágyában, és több mint amit bármilyen meztelenség feltárhat. Mert a fizikai meztelenségben a nő már nincs jelen, megszűnt létezni. A női test meztelenségében a feltárult formák titka elvész, s vele együtt mindaz, mi addig őrjítően vonzóvá, vagy kívánatossá tette. A hús és a bőr, az idomok és hajlatok csupaszságában a nő már nincs jelen. Ebben a meztelenségben csak a ziháló, húsra éhes férfivágy szítja fel önmagát, és a vér forróságában vágyja oltani vágyát: az általa képzelt nőbe. De a hús, a bőr, az idomok, a formák, a kecses hajlatok, völgyek és dombok, s a vágy ezernyi berkében, ligetében, kanyargó kanyonjában a nő sosincs jelen, mert a meztelenségben, pont önön lényege válik láthatatlanná. Ez a lényeg a megfoghatatlan, az örök titok és titokzatosság, mely kimondhatatlan, s mely annak a férfinak, ki a nőben csak egy egy kecses csontvázra formált élő húsüzletet lát, örökké megfoghatatlan, örökké érthetetlen marad. Titok, rejtély, melyet a formák világa úgy nyilvánít meg, hogy közben mindent, mi lényeges benne és belőle, a formák mögé rejti.

A szépség több mint ezernyi forma, mi vágyat korbácsol. A szépség több, mint amit a geometria bármely tétele vázol. A szépség több mint a nő felöltözve, vagy levetkőzve, több mindennél, mit az érzéki szem látni képes. Az idomok, a hajlatok, a homorú és a domború, a vágyó és a vágyott, a csont, a hús, a vér és a bőr, az ajkak és szemek, a haj, a körmök és a keblek valósága mind része, de ezek összességén is túl van, a nő szépsége. A nőben, a nőként megnyilvánuló örök szépséget nem a formák világa hordozza, pusztán csak egy része tükröződik akként és abban. A nő örök szépségében Isten szépsége ragyog, s ezt a szépséget a gondolattal megfejteni, elvonatkoztatni nem lehetséges. Vannak dolgok, melyeknek örök titoknak kell maradniuk ahhoz, hogy megnyilváníttasson a bennük lévő lényeg. A nevetésben, a sírásban, a mosolyban, a csüggedésben, a csábításban és az elutasításban, az ölelésben és az eltaszításban, a foganásban és a vetélésben, a frissesség illatában, és az elmúlás szagában. Egy leány hamvasságában, az asszonyi lét csábító érettségében, és a nagyasszonyi ráncok, őszülő bölcsességgé érett, megtartó szeretetében. A szépsége ott van mindenben, de a lényege mégis megfoghatatlan. A szerelem illanó páráiban, az elnemcsókolt csókok örökkévalóságában, az elhált és az elnemhált éjszakák szenvedélyében éppen úgy mint a vénülő, ráncosodó, bölccsé érett karok, kezek simogatásában, vagy ölelésében.

A nő nem akkor meztelen, mikor testhez simuló göncökben szinte mindent feltár mit a szem láthat, vagy mikor ruháit csábosan eléd dobja le. A nő nem akkor szép, mikor sminkkel, krémekkel, púderekkel, vegyi fegyverekkel igazi szépségét fedi el, miközben önmagának tetszeleg. Csak a férfi tud olyan öntelt lenni, hogy azt gondolja, a nő eme ténykedései neki szólnak. A nő mindvégig önmagáért és önmagának szépítkezik. A nő maga a szépség, ami az önmagába zárult valóság gyöngyeként, örökké megfejthetetlen a férfinek. A titok, a teremtés örök titka, a szikra amit a férfiban lángra gyújtani képes, a titok amivel a teremtést mozgásba hozza, ott tündököl minden porcikájában, de lénye lényege, mely az illékony párlatnál is finomabb, mégis láthatatlan, örökké megragadhatatlan, elmondhatatlan és leírhatatlan marad. A nő örök, Isten önmagára való rácsodálkozása, melyet a férfi éhezhet, érezhet, vágyhat, kívánhat, szerethet, de soha meg nem szerezhet és nem birtokolhat. A nő valódi szépsége nem található semmibe sem bezárva, mert a szépség az a szabadság, mely önmagát úgy osztja szét minőnkben, hogy örökké megfoghatatlan marad. Mindenek lényegét alkotó, mégis megragadhatatlan. Szép. Örök. Szabad. Fenséges. MAGasztos. Boldogasszony MAGunk.

The following two tabs change content below.
FJT
Az oldalon található gondolatok mellőznek mindennemű konvencionalitást, ezért bárki olvassa őket, kérem tartsa szem előtt, hogy kinek nem inge ne vegye magára, kinek nem dolga ne járjon utána és fordítva. Írójuk nem tagja semmilyen földi szerveződésnek, vallásnak vagy spirituális irányzatnak, sem a materialista-tudományos sem a vallásos-spirituális világképet nem vallja magáénak, közléseit nem bennük értelmezi. Igyekszik ama nézőpont megjelenítésére, mely érzékeli mindkét világképet, ám valósága nem reked meg egyikben sem, hanem - azt magában foglalva de mégis meghaladva - egy teljesebb valóságkép közvetítését kísérli meg. Bármilyen esetleges áthallás, egybecsengés, más létező gondolati építményekkel nem szándékos, pusztán egy adott logikai fonál, intuitív valóságkép megjelenítésének eredménye.
FJT

Latest posts by FJT (see all)

2 hozzászólás a(z) “A szépség szabadsága” bejegyzéshez

  1. Egyéni meglátás a nőről.Nem az egyetlen igazság , csak az enyém , ebben a pillanatában a mostnak.

    A nő szavunk elég világosan utal arra hogy milyen nőnek lenni.Nőnek lenni annyi mint nőni.Határok nélkül , korlátok nélkül.Sem gondolat , sem elképzelés nem húzhat határt ennek a növekvésnek.A végtelenbe mutat és abszolút szabad.
    Nem megfogható és nem is ismerhető ki.
    Ismerős?Egy nőt soha nem fog megérteni egy férfi.Elég ha egyet megért és akkor már boldog lesz.Ez pedig az , hogy egy nőt nem kell és nem is lehet megérteni.
    Misztikum.

    Egy valódi férfi nem uralja a nőt.De keretet ad neki.
    De nem azért hogy abban éljen , hanem azért hogy azt a nő betöltse.
    A nő követi a férfit.Akár a szolgaságba is.A nő kegyetlenül megvalósítja a férfi utasításait , még akkor is ha abba mindketten belehalnak.
    Egy nő nem itélkezik.Nem mondja hogy ez jó , ez rossz , ezt csinálom , ezt nem csinálom.
    A nő bizalma olyan a férfi iránt , hogy a leghidegebb és legrejtőzködőbb férfi is megkönnyezi , ha megérzi azt.
    A bizalom a legtöbb amit egymásnak adhat a nő és férfi.
    Habár a férfi jelöli ki az utat amerre mennek , a nő mondja meg hogyan.Itt a férfi bízhat a nőben.
    A férfi azt mondja , elmegyünk Amerikába.Erre a nő azt mondja , csónakkal megyünk.
    Mert a nő pontosan tudja , hogyan lesz megtapasztalva a helyzet a lehető legkívánatosabban.A férfi pedig megbízik a nőben.
    Mindkettőnek van szabad választása és mindkettő megélheti a teljes bizalmat egymás iránt.
    Ez egy olyan kapcsolódás , ami túlmutat a testi és gondolatbeni kapcsolaton , de nem kizárva azokat hanem magukba foglalva , átmódosítva és újdonsággal megtöltve.

    Ma , a nő és férfi közti kapcsolat elavult.Kiüresedett és színtelen.
    Teljesen más szintre kellene emelni.Régi hiteket és elképzeléseket a kukába dobni.
    De ez még várat magára.A magányból való menekülés , a még pár napos egyedülléttől való irtózás is , a megszokottság még majd minden , amúgy szép és életrevaló embert egy kapcsolatba kerget és tart abban.

    Létezik szerelem , de még csak nem is hisz benne senki , mindössze egy pár hetes vagy hónapos , extrém esetben pár éves fellángolásnak tudja be.
    Mert megöljük a szerelmet.Megjelenik , aztán annyira akarjuk hogy örökké legyen hogy ezzel az uralási hajlammal el is űzzük.
    A szerelmet nem lehet uralni , de mégis mindenki mindig azt akarja és ezzel kiöli azt.Aztán elintézi azzal , hogy a szerelem nem tart örökké.

    A nők ma nem a legszebb mivoltukat mutatják.Sőt.
    Mert a férfiak nem rendelkeznek azzal a minőséggel , amire egy nőnek szüksége van.A nőnek szüksége van a férfire hogy rendelkezzen.S ekkor a nő meg fogja valósítani azt úgy hogy a férfi el sem tudja azt képzelni.A férfinek szüksége van erre , mert ezáltal élheti meg azt , hogy nem tudja mi fog történni a következő pillanatban.Ez olyan ráhagyatkozás a nőre , amire a nő vágyik egy férfitól.Mert egy nő arra vágyik , hogy megadják neki a szabadságot és a bizalmat.
    Ekkor tud nőni és magával vinni a férfit.

    De mivel ma egy férfi nem rendelkezik , ezért a nő pontosan ezt valósítja meg.Ő lesz az , aki rendelkezik , aki kijelöli a kereteket.A nő lesz a családfő , a nő lesz a multinacionális cég igazgatója , a nő lesz aki kezeli a férfi fizetését.A nők elférfiasodtak , de azért mert a férfiak elvesztették magukat.
    Nincsenek valódi férfiak és ezt a nők is beismerik.

    Van egy egyszerű képlet a világ leigázására.Urald a nőt és akkor uralod a világot.De ahhoz hogy a nőt urald , először urald a férfit.Mert csak így lehetséges uralni a nőt.

    A nők hűen követik a férfit.Még akkor is ha azért férfivá kell válniuk.Csodálatra méltó a női minőség.
    Türelmes , igaz és soha meg nem fogható.Semmihez sem fogható.
    Nem vagyok a nők megszállotja.Nem szeretek minden nőt.Nem vagyok képes minden nőben meglátni ezt amit leírtam.De igyekszem.Igyekszem valódi férfivá válni és kiérdemelni egy valódi nő figyelmét.Aztán együtt járni tovább a világokat…

    • Szívből köszönöm, hogy ezeket a mély és igaz gondolatokat közkinccsé tetted a világháló eme egyszerű sarkában. Sem elvenni sem hozzátenni nem tudnék ehhez semmit, annyira kerekre sikeredett. Remélem hogy néha egy-egy hölgy is erre téved majd, hogy elolvashassa mindezt. Szívesen olvasnék egy, vagy több női nézőpontot is idefűzve, eme gondolati kör kapcsán.

Gondolatok megosztása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

5 × négy =