Kali Yugá – az utolsó idők üzenete

Nem a Védikus írások, és nem is a Jelenések Könyve alapján jutottam jó ideje azon felismerésre, hogy az objektív valóságomban észlelt világ (mely semmikképp sem független a tudattól, az én tudatomtól) olyan irreverzibilis úton halad, melyről ma már egyértelműen vallom, hogy semmikképp sem nevezhető az emberi faj globális felemelkedésének. Tartozom ezen írással elsősorban önMAGamnak, és azon embertársaimnak, kik joggal gondolhatták, az utóbbi évek megnyilvánulásai alapján, hogy ignorálom közŐS világunk valóságait. Tisztázni szeretném tehát, hogy látom, nagyonis érzékelem mindazt, ami a jelen korban zajlik, és amely világkorszak valóságát az ahrimáni erők határozzák meg. Ez nem választás kérdése, minden világkorszak ugyanis egy lehetőség, a benne alászálló individuális emberi tudatként megnyilvánuló EGY számára, hogy egyedi és megismételhetetlen megélésekre, megtapasztalásokra tegyen szert.

A világkorszak az a keretrendszer, mely jól meghatározott szabályok, törvényszerűségek és egy jól kivehető szellemi-hatalmi erőtér vezérlése által kel életre, de minden világkorszak arra hivatott, hogy a benne tudatosan, jól meghatározott individuális célok mentén alászálló egyéni tudat felismerésekre tegyen szert, melyek által akár a legnagyobb sötétség közepette is visszatalálhasson, saját, belső, EGY-ÉNi tudatmagjához, fényéhez, mindenhatóságához, mindentudóságához, valóságához, hogy üdvözülhessen. Természetesen mindennek az ellenkezőjére is lehetőség nyílik, ugyanis a szabad akarat által senki sincs kényszerítve semmire, pusztán a világkorszakok által megteremtődő tudati tapasztalásterek által van predesztinálva bizonyos objektívnek megélt valóságtartalmak megtapasztalhatóságára. Fontos mindezt az elején tisztáznom, mert egyre jobban elsötétülő közös világunkban egyre hangosabb az a hamis propaganda, mely gyakorlatilag minden valóságnak az ellenkezőjét igyekszik prezentálni. Napjainkban elértük azt a szintet, hogy kijelenthetem, mindaz amit a Kali Yugát meghatározó szellemi erőtér az emberi tömegek számára kizárólagosan valósnak és igaznak jelenít meg, az többnyire valótlan, hamis, és annak általában az ellentéte az igaz.

A magát felvilágosultnak hirdető, tudományos-materialista szellemi bázisokon nyugvó Új Kor minden látszólagos vívmánya ellenére, nem az emberiség felemelkedését, szellemi nemesedését hozta el, hanem ellenkezőleg, az emberi létforma totális felbomlásához, megsemmisüléséhez és megszűnéséhez teremtette meg a feltételeket. A szellemi látás képességét elveszített tömegek az anyagi valóságot teljesen, tudatuktól függetlenül létező, objektív valóságként élik meg, és ez a tudati valóság olyan mértékben vált a mai kor hivatalos dogmájává, hogy gyakorlatilag meghatározó módon, valós erőt kifejtve semmiféle ezzel ellentétes, vagy ezt meghaladó nézet, felfogás, szellemi valóság nem jelenhet meg. Amennyiben pedig megjelenik a hivatalosnak mondott berkekben, úgy az többnyire nem más, mint a további megtévesztéseket szolgáló, szellemi katyvaszok tömege, melyekbe belegyúrtak ugyan ősi igazságokat, de amelyek pont ilyen módon szolgálják azok nevetségessé tételét, hiteltelenítését, diszkvalifikációját.

A Kali Yugá a bölcs számára lehetőség a felemelkedésre, a megvilágosodásra és az üdvösségre, míg a tömeg számára pedig alkalom az egyedül üdvözítőnek bemutatott világvallás, a materialistico sciento-technofilia mélységeibe való alászállás megtapasztalására, melyben az egyre ellélektelenedőbb, egyre sötétebb szellemiségek által uralkodó ahrimáni erők, vagy másként antikrisztusi erők veszik át az uralmat a szellemi valóságok valós látására alkalmatlan és képtelen emberi biomassza felett. Tisztázni szeretnék ugyanakkor pár fogalmat, ami jelen kifejtés szempontjából kulcs fontosságú. Az Emberi Lény olyan tudatforma, olyan tudati megvalósulás lehetősége, mely a mai kor tudományos-materialista világképével ellentétben, nem az állatvilág része. Az ösztönszintet nem meghaladó ember ugyanis nem tekinthető Emberi Lénynek. Ilyen értelemben legelőször is az emberi létforma megvalósítása és elérése, az abban való kiteljesedés nélkülözhetetlen, az önMAGában önMAGához visszatérő Önvaló, Isteni Tudat, EGY-ÉN számára. Az ember ugyanis valóban magában hordozza az állati lény ösztönvilágát, és pont ezért ennek tudatosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy legelőször is Emberi Lényként megvalósíthassa önmagát.

Sokan sokféleképpen igyekeztek meghatározni az ember fogalmát. Az én definícióm nem fizikai, hanem metafizikai jellegű. Emberi Lénynek nevezem azt a létformát, melybe az EGY és osztatlan EGY-ÉN, Isteni Tudat, ŐS-Tudat alászáll, hogy az emberi létforma adta keretrendszer rendjében megtapasztalhassa önMAGa valóságát. Számtalan ilyen tudatforma létezik a teremtésben, és mindegyik ugyanazon ŐS-Tudat, EGY-ÉN megnyilvánulása, attól semmiképp sem független. Ezek közül az Emberi Lény egy olyan lét és tudatforma, mely egyesíti magában az ásványi, növényi, állati lét elemeit, de ugyanakkor ezek meghaladásaként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy olyan tudati megtapasztalások számára ad lehetőséget, amelyekre a többi létformának nincs lehetősége. Az ember ugyanakkor képes alászállni az állati ösztönlétben való létezésbe, és ez az amit a mai kor tudománya tévesen úgy értelmez, hogy az ember az állatvilágból kiemelkedett állat, pusztán azért, mert képes állati szinten megnyilvánulni. Több írásomban kifejtettem, hogy ami az állati létforma számára teljesség, természetes és akár dicsőséges, az emberként ennek az ellenkezője. Az ember ugyanis ha nem képes meghaladni a benne élő állati ösztönlényt, akkor az én értelmezésemben nem nevezhető Emberi Lénynek. Emberi Lénynek azt a lét és tudatformaként megnyilvánuló létezőt nevezem, amely képes uralni, ezáltal meghaladni a benne lévő állati ösztönöket, és képes ezen szellemi erők transzcendálására és transzmutálására, egy magasabb szellemi valóság felé történő kiteljesedésben, melynek legvégső fokán, önMAGa tudatmagja, éncentruma, önMAGán keresztül visszajut önMAGa teljességéhez, forrásához, vagyis isteni létéhez. Ez az istenemberség lehetősége.

Létezik azonban a transzcendenciának és a szellemi értelemben vett transzmutációnak egy olyan „kiteljesedési” lehetősége is, mely ellenkező irányba halad. Bár a Teljességben a teljességhez képest, tudatilag minden létforma létesülése alászállással jön létre, az ilyen út alászállás az alászállásban, vagyis az, amikor az emberi lény a benne lévő, sötét szellemiségek, pusztító, degradáló és degeneratív ösztönök, démoni, sátáni szellemi erőterek által vezérelt. Végső soron tekintve ezen lehetőségek, állapotok, tudati létterek, valóságok is az EGY részeként létesülhetnek, azok semmiképp nincsenek rajta kívül, hiszen még a Semmi sem létezik az EGYen, az EGY-ÉNen kívül. A SáTáNi és az iSTeNi ugyanazon EGY és EGYetlen Végtelen Tudat, ŐS-Tudat, kettősségben, dualitásban és polaritásban megnyilvánuló szélsőségei, mely szélsőségek között jelenhet meg a lét örökkévalóságában kibomló élet. Minden egyéni tudatMAG tehát önön vágyainak megfelelően választhat, hogy milyen karmát teljesít be. A sátáni, démoni és az isteni minőségek megvalósíthatósága ugyanazon EGYetemes, kozmikus játék, a lílá részeiként jelennek meg. Semmi és senki nem létezik ezen kívül, minden mozzanata a létnek ezen játékon belül jelenik meg. A Kali Yugá tehát nem valamiféle sorscsapás, vagy karmikus büntetés következménye, hanem egy játékszíne a Végtelen EGY színjátékának. Egy olyan tudattér, melybe az EGY-ÉN önMAGa megMÁSulása révén számtalan egyedi, egyéni, individuális személyként, egyedként, egóként alászállhat, hogy megelevenítse azokat a színeket, azokat a történeteket, melyek végtelen potencialitásának részeként az időtlenségben mindig is jelen voltak és lesznek, az idő síkjától nem determinálva, korlátozva.

A tér és idő arra szolgál, hogy az örökkévalóság megtörténhessen, pontosabban hogy a tapasztaló tudat számára a valóság érzékszervi szinten is megtapasztalható, át és megélhető lehessen. A Vaskor, másként Kali Yugá ezen Isteni Színjátéknak egy hatalmas korszaka, fejezete. Nem több de nem is kevesebb. Miért mondom ezt? Terjedőben vannak és igen népszerűek a jelen kor szellemi káoszában azon „spirituális, ezoterikus” nézetek, melyek szerint a korszakváltásokkal automatikusan egybe van kötve az emberek individuális, egyéni felemelkedése. Ilyen értelemben, ha a Kali Yugá véget érne, és ezt az Aranykor követné, akkor automatikusan minden ember – addigi egyedi, egyéni útjától függetlenül szellemi és lelki értelemben is – az Aranykorba lépne, vagyis bizonyos értelmezések szerint spirituálisan felemelkedne, üdvözülne, megváltódna. Ez azt jelentené, hogy bárki, szabad akaratától függetlenül, hirtelen „megvilágosodna”, hirtelen isteni tudatához érne. Ezen elképzelések nem csak naivak, de hamisak is, mivel figyelmen kívül hagyják az egyedi, egyéni utak szabadságát. Az alászállás útja ugyanis különbözik az emelkedés útjától, mert ameddig az alászállás során, az alászállásban az Isteni Tudat teljességgel tudatosan vesz részt, addig a már alászállt tudat elveszti azon tudatosságát, mellyel képes a Teljességet teljességként észlelni, így viszont létrejön az elkülönültség, az egyediség, az egyéniség, az individualitás, a személyesség lehetősége, és az ebbe bezáródott tudatMAG saját szabad akarata által megjelölt, vágyott tapasztalati pályája teljesülhet be, melyet alászállása előtt döntött el.

Emberként a szabad akarat egyszerre létezik és egyszerre nem. Létezik abban az értelemben, hogy bármikor lehetőségünk van dönteni, hogy életünket milyen elvek mentén, milyen vágyak által vezérelve éljük meg, nem létezik viszont olyan értelemben, hogy létezik mind világkorszak, mind egyedi szinten egy olyan fajta determináltság, ami az emberi tudatnál magasabb szinten, az Isteni Tudat szintjén lett kijelölve. Körülményeink, testi és lelki adottságaink mind ennek az okozatai, mind az Isteni Tudat szintjén meghatározott megtapasztalások céljait szolgálják, akként jelennek meg életünkben. Ezért van tehát az, hogy semmiképp nem mehet végbe semmiféle olyan globális felemelkedés, mely az egyedi megtapasztalásokkal ellentétes, hiszen azok eleve az Isteni Tudat szintjén lettek megjelölve. Korszakok szintjén ugyanakkor működik ez az automatizmus, hasonlatosan ahhoz, miként az égitestek, a galaxisok is egy adott, előre megszabott, meghatározott, kijelölt, determinált terv alapján járják be pályájukat. A legfontosabb dolog tehát az, hogy a determináltságunknak azonosítsuk a forrását, megértsük, hogy mi az ami determinált és mi az amiben a szabad akaratunk érvényesülhet, mert totális értelemben szabad akarattal emberi lény nem rendelkezhet, amennyiben emberi tudatként van jelen.

Szabad akarattal, a lét feletti teljességgel, a Teljesség feletti teljes hatalommal, uralommal, szabadsággal csak és kizárólag az ŐS-Tudat, az EGY-ÉN, az Átma, az Önvaló rendelkezhet. Ilyen értelemben minden alászállás tudati alászállás, mely a Teljességben jelenlévő EGÉSZnek önmaga megtapasztalását jelenti részként, a RÉSZek végtelen lehetőségeiben, úgy mint tudat és létformák általi megnyilvánulását az EGY és EGYetlen Létezőnek.

A legfontosabb üzenete jelen gondolatsornak tehát az, hogy semmiképp sem tévesszen meg minket a Kali Yugá egyre sűrűsödő, egyre kiteljesedőbb, egyre mélyülőbb sötétsége. Az Antikrisztus erőinek látszólagos térnyerése és győzelme az Isteni Színjáték része, semmiképp sincs rajta kívül. Mit nevezek én Antikrisztusnak? Valójában minden Krisztusi hiányát. Mit nevezek Krisztusnak és krisztusinak? Krisztus a lét EGYetemességének a minősége, a Krisztus Tudat az univerzális, EGYetemes tudat szinonimája, az éberség, az isteni Éberség megfelelője, az üdvözültség, a Mennyek Országának tudati-lelki állapota, mely analóg a Buddha által leírt bódhiszattvai megvilágosodással, felébredéssel és a létesülés forgatagából (számszára) való megszabadultság állapotával, a Nirvánával. A Nirvána jelen esetben semmiképp sem a teljes megsemmisülés szimbóluma – miként sokan tévesen, negatívan értelmezik ezt – hanem az emberi személyiség végleges és visszavonhatatlan feloldódását, „ellobbanását” jelenti önMAGa forrásában, az EGY-ÉNben, mely a totális metafizikai megvalósulás, az emberi létforma beteljesedése az Isteni Létben.

Ebből láthatjuk, hogy mit is jelent az Antikrisztus minősége. Az Antikrisztus valójában nem valami új minőség teremtője, hanem a totális tagadása minden valóságnak, mert Valóságnak egyedül a Fényt nevezhetjük, így valójában a Sötétség nem az ellenpólusa, hanem a totális hiánya a Fénynek. A Sötétség ugyanakkor a polaritás világának a megrajzolásához, megteremtéséhez és kibontakozásához nélkülözhetetlen. Ilyen értelemben az Antikrisztus, és a hozzá kapcsolódó szellemi minőségek, melyek röviden a Sötétség Erőiként jelölhetőek meg, nélkülözhetetlen bázisai magának a duális poláris világnak, a Teremtésnek. Mikro- és makrokozmosz szintjén ezen erők jelen vannak minden megnyilvánult létezésben, így például az emberi lélekben is. A SáTáNi és az iSTeNi erők az emberi valóság meghatározó pólusai, mely pólusok felett elnyerhető uralom megvalósításáról szól az emberi lét. Nem közömbös ugyanis, hogy a sötétség vagy a fény erői uralják meghatározó módon tudati terünket. Bár emberként e szellemi-lelki kettősségben, (dualitásban) és tudati polarizáltságban létezünk (elme), ezen pólusok osztatlan EGYsége, az a teljes EGYensúly, amely az Üdvösség, a Nirvána megvalósítása által MAGunkban újra helyre áll.

A Teljességből kiszakadt tudatMAG, MAGunk folyamatosan vágyik vissza ebbe az ős állapotába önMAGa létezésének, mely állapot az EGY és OSZTATLAN VAN, VANság, LÉT, a minden kettősséget, dualitást és polaritást meghaladó, ám potencialitásában a MAGa teljességében önMAGát MAGában foglaló TELJESSÉG állapota. Az Antikrisztus erői be kell teljesítsék önmaguk szerepét a Kali Yugá korszakában, és ez a korszak még előre láthatóan sok szenvedést és megpróbáltatást fog hozni az emberi nemre. Ebben az egyre jobban elhatalmasodó szellemi-lelki sötétségben az emberi tudatok egyre jobban megfeledkeznek önön fényükről és annak Forrásáról. Az Isteni Színjáték hatalmas, monumentális drámája ez, melynek minden és mindenki, Mind-ÉN és Mind-ÉNki a szereplője. A Védák ide illő passzusai lényegüket tekintve teljesen egybecsengenek az Újszövetség, Jelenések Könyvében található passzusaival. Háborúk, járványok, betegségek, ember ember elleni kegyetlenkedése, az ember elembertelenedése stb. olyan folyamatok, melyek metafizikai értelemben véve az emberi lény ösztönlénnyé való, negatív eredőjű és irányultságú transzcendálásában és deszcenzív transzmutációjában foghatóak meg. Ez ugyanakkor egy újabb lehetőség egyéni, személyes szinten, hogy soha meg nem ismételhető állapotokat élhessen át az emberi lélek, önön sorsának megfelelően. Az Antikrisztus korában ugyanis minden egyéni, individuális megvalósulás, emelkedés, megvilágosodás és ébredés különleges, és emberi mértékkel elképzelhetetlenül hatalmas megvalósítást jelent az EGY-ÉNben. A Kali Yúga korszakában szinte lehetetlennek tűnik a totális felébredés individuális realizációja, olyan hatalmas ellenerők szabadulnak fel, az emberiség közŐS tudati terében. Egyénileg, csupán emberi perspektívából szemlélve a Kali Yugá világának a megváltása lehetetlen. Nem szabad ugyanakkor ennek a valóságnak alárendelődni, mert az Antikrisztus uralma nem rajtunk kívül, hanem saját, egyedi, individuális éntudatomon belül jelenik meg, így annak megszüntetését sem valamiféle tudatomtól független objektív valóság terében kell elkezdjem.

A Kali Yugá korszaka benne az ahrimáni, antikrisztusi erők ténykedésével együtt is a májá, a lilá része. A valódi kérdés tehát az, hogy képes vagyok-e önMAGam teljességéhez emelkedni, az önMAGam kozmikus álmából való felébredéssel? Milyen erős a mágia, melyben mágusként alászállva látszólag elvesztettem mágikus képességeimet, legalábbis a saját, egyéni valóságomban megjelenő történések felett igen csekély uralmat gyakorlok, az objektívként érzékelt tudati valóság felett, pedig szinte jelentéktelent? Ez az a pont, amikor erőteljesen és határozottan, az ébredésre való koncentráció vágyával MAGomba kell fordulnom, hogy visszatérhessek a MAGomban, MAGom tudati középpontjából kiáradó valóság forrásába, az EGY-ÉNbe. A májából, a lílából való szabadulásra ez a legközvetlenebb út, mely az ébredés, a megvilágosodás, az üdvözülés által lehetséges. Ez az út ugyanakkor annak felismerésén keresztül vezet, hogy ÉN VAGYOK a LÉT közÉP-PONTja, az a térben megjeleníthetetlen abszolút VALÓ, mely minden benne és belőle kivetült valóság LÉT-tere. Az Ön-kutatás, az EGY-ÉNhez való visszatérés útja, mely a legközvetlenebb módon vezethet ki önMAGam álmából, a Kali Yugából.

Az álom nyomasztó valósága egy módon számolható fel: ébredéssel. Az emberi életben ennek a valóságnak megvan a maga analógiája. Amikor alszunk és álmodunk, akkor álmunkban ha halálos élményt élünk át, például zuhanásban stb. akkor a halál beállta előtt mindig törvényszerűen felébredünk, mondhatjuk azt is, hogy álmunkban bármilyen szörnyűséget is álmodunk, nem halhatunk meg. A primér valóságban hasonló történik velünk a fizikainak nevezett halál alkalmával is, ugyanis az emberi tudat hasonló módon kiébred, felébred az Élet Álmából. A test meghal, elpusztul, de a benne megjelenő tudat és lélek nem. Ez az emberi létprogram része, mely még egyáltalán nem egyenlő a megvilágosodással, vagyis a végső tudati ébredéssel, mivel a fizikainak nevezett halál még mindig a számszára, a létesülési forgatag része. Ezért a valódi lehetőség az ébredésre, a megvilágosodásra, vagyis a spirituális, metafizikai értelemben vett Önmegvalósításra az az Élet Álmában átélt tudati valóságban lehetséges. A létesülés forgatagából való megszabadulás csak és kizárólag az Élet Álmából való tudatos felébredés által lehetséges, mely az önMAGunk létének forrásához való teljes, tökéletes visszajutást jelenti. Isteni Tudatunkhoz való visszatalálás azt jelenti, hogy Emberi Lényként megvalósítjuk a megvalósíthatatlant, mivel az Isteni Tudat, az ŐS-Tudat VAN, és ÉN AZ VAGYOK, de önön teljességem tudatából emberként kirekesztve. Ádám és Éva VAGYOK, aki saját teljességem paradicsomából kiűzettem, mert a lét teljességének tudati-lelki egységét felcseréltem a kozmikus játék, a lílá egyedi lehetőségeivel. A Paradicsom ugyanakkor jelen értelmezésben nem egy fizikai hely, mely valamikor létezett és elpusztult örökre, sokkal inkább az a tudati állapot, mely az Isteni Tudat, az EGY-ÉN Teljessége, örök, múlhatatlan boldogsága, békéje, bősEGe, bölcsessége, mindenhatósága, mindentudósága és osztatlan, igaz EGYsége és EGYetlensége: A VALÓSÁG, mely ÉN VAGYOK. Ez az állapot az Emberi Lény tudatMAGvának, vagyis énMAGomnak, minden MÁSnak a valódi közÉP-PONTja, LÉTe. A Kali Yúga korszaka sem létezhetne – paradox módon – nélküle. Az önMAGa középpontjától eltávolodott, az önMAGa forrásának Teljességéből kizuhant tudatMAG – mely alászállt önön isteni álmában – álmodja ezt a korszakot is, a maga egyre mélyülő, egyre fájdalmasabb, egyre kegyetlenebb, egyre Embertelenebb és Istentelenebb, démoni, pokoli, sátáni sötétségével, és ugyanígy az Aranykor fénye, ragyogása és fenségessége, MAGasztossága is általa, ővele és őbenne, vagyis általam, én-VÉLEM és én-BENNem jöhet és jön létre.

A démonicitásnak, a sátáni, ahrimáni erőknek, az Antikrisztusnak a léte determinált. A kérdés, hogy felismerjük-e, azonosítani tudju-e ezen erők forrását, eredőjét önMAGunkban, tudatunkban, saját, objektívnek megélt tudati valóságunknak az önön forrásába való visszatalálás által? A Tékozló Fiú MAGunk vagyunk, a Tékozló Fiú a Kali Yugá gyermeke amely csak önMAGa közÉP-PONtjának, tudati centrumának az azonosítása, felismerése által szabadulhat meg a szenvedéstől, önMAGa EGY-ÉNiségébe való felébredés, feloldódás, az atyai házba való visszatérés által.

NE FÉLJETEK! A Jézusnak nevezett Krisztus – amennyiben az írások hitelesek – sokszor használta ezt a fordulatot, és nem véletlenül. Az ő EGYetemes tudatminősége számára egyértelmű volt, már kétezer évvel ezelőtt az, amit Buddha és Zarathusztra is jól látott őt megelőzve: a sötétség, a Kali Yúga kora, a Vaskor sötétsége egyre sűrűbb lesz. Az elmúlt kétezer évben ez a vízió kiteljesedett, és jól kitapintható, hogy az Idők Vége egyre közeleg. Az Idők Vége alatt én, a Kali Yúga korszakának a végét értem, amely még koránt sem érkezett el. Az idő mércéjét véve, több száz, vagy akár ezer évig is eltarthat e haláltusa, de mindez a valóban ébredni akaró, a valóság forrását önMAGán belül azonosító egyéni tudat számára teljességgel lényegtelen. A jóslatok azok számára lényegesek, akik a valóság forrását önön tudatukon kívül élik át és meg, és akik ilyen módon a megváltást, és a szabadulást, az üdvözülést, a megvilágosodást vagy az ébredést, az Önmegvalósítást is MAGukon kívülről érkezőnek gondolják el. A szellemi értelemben vett lámpásba az olajat MAGunk kell beletöltsük, hogy az éberségünk ne lankadjon az egyre sűrűsödő sötétségben. A Vőlegény MAGunk vagyunk, és MAGunk vagyunk az őt váró, virrasztó Szüzek. A Kali Yugá korának – tudati valóságunktól független – végét várni nem éberséget, nem ébredést, hanem önMAGunk álmában való elmélyülést jelent, ugyanis bármilyen korszak, így a Vaskor vége is csak akkor jöhet számunkra el, ha önMAGunk álmaként azonosítva minden létezés valóságát, megérik bennünk az erős vágyból fakadó elhatározás: AZ ÉBREDÉSre.

Az Út az Igazság és az Élet MAGunkból tart MAGunkon át és ÉN-MAGom, az EGY-ÉN Teljessége fele. Senki nem juthat vissza az EGY Teljességébe, csak az EGY-ÉN által, mely a személyiség, az individuális én, tudatom borító fátylának a fellebbentése által lehetséges. EGY-ÉN VAGYok A-Z kezdet és a vég, az al-FA és az Ó-MAGa. Ne féljetek! EGY és EGYetlen VALÓS-ÁG van, melyet a májá fátyla hivatott elrejteni előlünk, mint minden létezés foglalatát, mely nem más mint a SZEReretet. Minden más álom, minden más az elme játéka, csalfa KÉPzelet.

The following two tabs change content below.
FJT
Az oldalon található gondolatok mellőznek mindennemű konvencionalitást, ezért bárki olvassa őket, kérem tartsa szem előtt, hogy kinek nem inge ne vegye magára, kinek nem dolga ne járjon utána és fordítva. Írójuk nem tagja semmilyen földi szerveződésnek, vallásnak vagy spirituális irányzatnak, sem a materialista-tudományos sem a vallásos-spirituális világképet nem vallja magáénak, közléseit nem bennük értelmezi. Igyekszik ama nézőpont megjelenítésére, mely érzékeli mindkét világképet, ám valósága nem reked meg egyikben sem, hanem - azt magában foglalva de mégis meghaladva - egy teljesebb valóságkép közvetítését kísérli meg. Bármilyen esetleges áthallás, egybecsengés, más létező gondolati építményekkel nem szándékos, pusztán egy adott logikai fonál, intuitív valóságkép megjelenítésének eredménye.
FJT

Latest posts by FJT (see all)

11 hozzászólás a(z) “Kali Yugá – az utolsó idők üzenete” bejegyzéshez

  1. “Egy dolog egyértelműnek tűnik: az emberiség elért egy olyan általános feszült állapotot – feszültség az erőfeszítésben, feszültség a tettekben, feszültség még a napi életben is – egy olyan túlzott hiperaktivitással, olyan általános nyugtalansággal, hogy fajunk, mint egész, úgy tűnik, elérte azt a pontot, ahol vagy át kell törnie a saját ellenállását, és sietnie előre egy új tudatosságba, vagy pedig visszamerülnie a homály és a tehetetlenség feneketlen mélységébe.” http://anya.supramental.hu/hu/1951-60-1-kotet/1958-junius

  2. A kali-yugai tudatállapotból a tradicionálisba visszatérni csak kevesek akarnak. Az a mag ami ilyenkor szárba szökken egy lelki halállal kezdődik és itt az egész modern világot minden vívmányával és tudományával együtt el kell temetni hogy a szemétből és hazugságból megszülethessen a szellem ami felismeri a tradicionális doktrínát ami kiteljesíti benne a princípiumot.
    A kali-yuga lényei uruknak engedelmeskedve fogva akarják tartani a törekvőt és itt kell kérni Krisztust és a Szűzanyát, mint szimbólumot hogy segítsen megőrizni a tiszta tudatállapotot.
    A magány és a környezetváltozás a kapcsolatok cseréje a transzcendentális perspektívák kibontakoztatása érdekében elkerülhetetlen de vigyázni kell, hogy az edény nehogy túlmelegedjen.

  3. A kali-yugához ill urához hozzátartoznak a különböző szekták agymosó technikái mint tudati evolúció.
    Transzperszonális New Age pszichológia.
    Ajánlom olvasásra a tudati evolúcióban hívőknek:
    A.K. Coomaraswamy: A hinduizmus deszakralizálása nyugati fogyasztásra
    című művét
    Ennyi sötét agyhalott ami manapság boldogan bevásárol a modernizmus termékeiből egy alászállást feltételez itt Disneylandban (-:

    http://noprofan.blogspot.ro/2014/05/rama-p-coomaraswamy-hinduizmus.html

      • Az álspirituális irányzatok szerint testi síkhoz tartozik mert szerintük nincs szellemi felsőbbrendűség csak tudati evolúció ami teljesen materialista felfogás.
        Nem Istenben hisznek hanem valami szupertudatban vagy szuperegóban nem ismerik el a hierarhiát mert nincs bennük alázat .

      • Kedves hibiscus!

        A hitnek a mai korban többféle értelmezése van forgalomban. A hit legalapvetőbb használatban bizalmat jelent valami még meg nem tapasztalt valósággal szemben. Ezen bizalom, amennyiben nem kerül kihasználásra, nem manipulált a hit tárgyában – pld. valamilyen információ valóságtartalmára vonatkozóan – akkor segíthet minket, a hit tárgyának valós megtapasztalásában. Ez a hitnek tisztán racionális, materialista felfogása. Ennek analógiája igazából a bizalom fogalma. Ez a fajta hit tehát bizalmat, feltétel nélküli bizalmat jelent az iránt az információt átadó pld. személy felé, akiről hisszük, hogy az általa átadott információ valós, igaz, és ez által minket is annak a valós és igaz megtapasztalásához vezethet.

        A hit a tudat és lélek teremtő ereje. Ez tisztán szellemi értelme és értelmezése a hitnek. Az úgynevezett anyag síkja sem létezne, ha az nem a szellem által, a szellem valóságában, abban megnyilvánulva létezhetne, az úgynevezett anyagi világ is HIT által létezik, minden létezés A Teremtő hitének a megnyilvánulása, kivetülése. A hit tehát tisztán szellemi kategória. (Szellem alatt nem valamiféle paranormális, spiritiszta, pszichicista fogalom értendő, hanem az ideák világát is meghaladó, de azt is magában foglaló, magából kibontani képes ŐS Esszencia, Lényegiség.)

  4. A New Age és a mainstream ezotéria mind a hamis evolucionista-scientifista álspiritualitás “ipari” termékei. (kvantumtudat, parapszichizmus stb.) Ez kőkemény materialista spiritualitás, vagy inkább materialista spiritizmus. Valóban szükségesnek tartom én magam is annak a felismerését, hogy az individuális én, egyedileg megélhető, megvalósítható tudati fejlődésének az útjait ne keverjük össze semmiféle globális, emberi tudati evolúcióval. Annál is inkább, mert az utóbbinak semmi jele, az előbbi pedig egyénileg feltételekhez kötött. Nemrég pont szembejött velem ez a jelenség, amiről írtam:

    http://blog.fazekas.info/2016/02/15/szellem-es-anyag-a-kaprazat-szellemi-tudati-valosaga/

    • “semmiféle globális, emberi tudati evolúcióval. Annál is inkább, mert az utóbbinak semmi jele,” Milyen jelének kellene lenni szerinted?

      • Pl. a spirituális önmegvalósítás magas szintjeire jutott, “új fajt” képviselő emberek sokasága, melyek kritikus tömege “átformálja” a Földet, és belépteti az emberiséget az Új Korba, (Aranykor?) ami a New Age mozgalom egyik ígérete.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.