Játék a szavakkal

Információ és Tudás

Egy és egyetlen valóság által születhet meg bennünk a tudás, ez a megélés avagy a megtapasztalás.

Minden más csak és csupán információ, semmi több, semmi más.

Egy-eS vagy Két-eS?

A tudó és a tudós között csak egy „s” a különbség.

A tudós tudománya mégis ettől az egy „s”-től lesz két-es.

Tudósból Tudó

A tudós akkor válhat tudóvá, ha megszűnik benne a kételkedés az örökké-valóság végtelen bölcsességében, egységében. A KÉT-ségek, a lehetőségek EGYesülése, együtt szemlélése, együtt látása az, amely minden létezőt nem egymást kizárólagosan tekint, hanem egymással kiegészülve, egyesítve, egyesülve.

Tudás és Bizonyosság

A valódi bizonyosságnak nincs szüksége bizonyításra. A valós tudásnak és igaz tudónak az élő bizonyossága nem található a tudósok és írástudók önigazoló, önabszolutizáló, absztrakt, élettelen világában. A tudás önmagát szétosztva ott él minden létezőben, minden élőben, mely rejtve marad az önön igazságukat keresőknek, és felfedi magvát a maguk igazságát elengedőknek.

A Tudás önmagát a tudósok és írástudók szeme elé rejtette. A tudás teljessége csak a szabadságban tárulhat fel, melyben kihunyt a birtoklás önpusztító lángja, hogy megszülethessen helyébe az Örökkévaló végtelen valóságának a fénye.

A tudomány vallása és a vallás tudománya

Ha a tudományt nem dogmatikus, anyag-vallású emberek művelnék, akkor fennállna a veszély, hogy a tudósok tudóvá válhatnának, és meglátnák az Örök Igazságot. Ennek megakadályozására jött létre a mai kor felülről irányított, tudóskodó, önabszolutizáló, önimádó materialista tudománya.

Ha a vallásokat és a spirituális irányzatokat nem dogmatikus, spirituális-materialista vallású emberek alapítanák, terjesztenék és éltetnék, akkor fennállna a veszély, hogy az emberek könnyedén megtalálhatnák önmagukban, egymásban, minden létezőben az Örök Igazságot. Többé már nem lenne szükségük semmilyen vallásra. Ennek megakadályozására jött létre a mai kor minden felülről irányított vallása, és minden alulról szerveződőnek beállított szintetikus, öntömjénző, hamis spiritualitása.

Isten-KÉP

Miért lenne szükséged bárkire, hogy hitesse veled az Istent, a Forrást, a Teremtőt, a Mindenség Teljességében Jelenlévőt? Miért kellene elképzelned az Istent, mikor láthatod Őt? Milyen képet mutathat róla az a pap, mester, vagy guru, aki azt gondolja, ezáltal nem lesz KÉP-mutató?

Az Isten-kép ott van minden egyedi, egy-szerű, egy-szeri, megismételhetetlen, ép kép-MÁSban. Benned él az Isten, magad vagy a KÉP. Élj hát Istenképp! Ébredj tudatodra, válj magodért felelőssé, mert csak így válhatsz tudatos teremtővé. Teremtő képzeletedbe ne hagyd, hogy mások ültessenek képet, találd meg magodban a benned élő egyedi EGY-ÉNiséget! Ha meglátod a valós képet, mindenre képes leszel. Nem lesznek számodra képtelenségek.

Isten

Nincs szükségem arra, hogy elképzeljem az Istent, mert látom Őt. Látom magomban, látom Benned, Mind-Őnkben. Látom minden Létezőben, minden Élőben. Ő a minden elképzelhetőt magában foglaló, és egyben minden képzelgésünket meghaladó Végtelen Való, a múlhatatlan és a mulandó teljességében testet öltő Örökkévaló.

Szeretettel: a MÁSik TE – F.J.T.

*********

liban-teto

The following two tabs change content below.
FJT
Az oldalon található gondolatok mellőznek mindennemű konvencionalitást, ezért bárki olvassa őket, kérem tartsa szem előtt, hogy kinek nem inge ne vegye magára, kinek nem dolga ne járjon utána és fordítva. Írójuk nem tagja semmilyen földi szerveződésnek, vallásnak vagy spirituális irányzatnak, sem a materialista-tudományos sem a vallásos-spirituális világképet nem vallja magáénak, közléseit nem bennük értelmezi. Igyekszik ama nézőpont megjelenítésére, mely érzékeli mindkét világképet, ám valósága nem reked meg egyikben sem, hanem - azt magában foglalva de mégis meghaladva - egy teljesebb valóságkép közvetítését kísérli meg. Bármilyen esetleges áthallás, egybecsengés, más létező gondolati építményekkel nem szándékos, pusztán egy adott logikai fonál, intuitív valóságkép megjelenítésének eredménye.
FJT

Latest posts by FJT (see all)

3 hozzászólás a(z) “Játék a szavakkal” bejegyzéshez

  1. Ha az ember önMAGából csírát fakasztana és e nemes lÉLeksarj feltörhetne a komor sötétségből a fénylő ég felé, ez a pont lehetne a tudatos megnyílás első fázisa. De a mai kor embere szájtátian vár, várja a csodát, álságos bámulatában pedig észre sem veszi, a létezés csodáit a duzzadó, és elnyomó egójától.
    A spiritualitást struccpolitikaként használja, és ossza az észt, a lélekről meg a mennyországokról prédikál, miközben a fizikai struktúrába ágyazódott lelke tétlenÜL vár, és mereng az ego erejében vergődő kivetülése siralomjátékán.
    Az előadás végén, miután a függöny legördült, a tükör előtt állva kaján vigyorral az arcán megmondja magának a frankót, “na megmondtam nekik a f@szát”!
    De ez csak az ő igaza, illetve felisMERése és nem mindenkié!! Addig amíg az emberek nem a megérzéseikkel cenzúrázzák a feléjük áramló információ folyamot, addig a sötétség az úr.

    Goorran )+(

    • “De ez csak az ő igaza, illetve felisMERése és nem mindenkié!! Addig amíg az emberek nem a megérzéseikkel cenzúrázzák a feléjük áramló információ folyamot, addig a sötétség az úr.”

      Ezt igaznak tartom. Az intuíciónk vagyis a megérzéseink azok, amelyek képesek összekötni minket a szellemünk valóságával, annak képeivel, tudásával, tisztánlátásával. A megérzések véleményem szerint azon szellemi információk, melyek a lélek síkjára vetítődnek ki érzetek, érzések stb. formájában. A sugallatok is a szellemi sík üzenetei, de ezek többnyire konkrétan gondolatok, képek formájában jelennek meg a fizikai valóságunkban. (Fenntartom a jogot, a tévedésre 🙂 )

      A mai (vagy bármilyen) kor szellemi síkon megszülető problémáira nincs válasz semmilyen spiritualitás szintjén. A vertikális sík (lásd: http://blog.fazekas.info/2013/05/19/a-kereszt-az-orokkevalo-iranytuje/ ) létezésének ismerete nélkül könnyű az emberi lényt kényszerpályán tartani. A mai korszellem egy szellemiség terméke. Bármilyen szellemiség a szellem szintjéről indítja a lelki és a fizikai síkra gyakorolt hatását. Hiába erőlködöm tehát hogy a dombról meglássam a hegycsúcsot, és hiába képzelgek arról, hogy mi lehet a hegy csúcsán, ha még nem tettem meg az utat odáig. És akkor is lesz még magasabb és még magasabb szintje a szellemi hierarchiának.

      El kell felejteni tehát azt a téves képzetet, hogy a szellemi síkon, jóval felettünk megszülető tervek meghiúsítása anélkül lehetséges, hogy megértenénk annak az intelligenciának a működését és motivációját, mely mindezt mesteri módon álcázza a szemünk elől. A spiritualitás eleve a lélek formaságokba zárására jött létre, és nem a lélek szakrális önvalójának megismerésére. A spiritualitás a valódi létszakralitásban ilyen formában nem is létezhet, mivel a szakrális létszemlélet nem darabolja szét a létet szakrálisra és nem szakrálisra. A szakrális létszemlélet azt jelenti, hogy az emberi sz@rban is akár az aranyban vagy az emberben, minden élőben és létezőben egyaránt benne van az Isten. Nincs szükség tehát spiritualitásnak nevezett mesterségesen létrehozott közegre ahhoz, hogy az ember kapcsolódhasson a teremtett világ szakralitásához.

      A mai kor egy több ezeréves szellemi tervezőmunka fokozatos kivitelezésének az eredménye. Ennek a szellemi erőtérnek van ma az emberiség alávetve. Eme hosszú folyamat termékeiként születtek meg a vallások is, a spirituális irányzatok és mindazon lélekbutító és emberpusztító eszmék, hiedelmek melyek az embert szép fokozatosan leválasztották a világ szakrális és szerves egységének a tudatáról. Ez a folyamat, viszont nem a földi hatalmasságok szintjéről irányított és sugallt, hanem az azt meghaladó szellemi hierarchia szintjéről ered. Ezért naivitás azt gondolni, hogy a probléma átlátható és megoldható a maga teljességében arról a szintről, mely nem oka, hanem következménye annak. A valódi ébredése az emberi lénynek akkor kezdődik (és folytatódik a további ébredések folyamatán át) mikor képes meglátni az összefüggéseket a szellemi és az anyagi világ valósága között. A lélek szerepe ebben az értelemben pedig nem értelmezhető, mivel valójában az emberi lényen belül a lélek egyfajta közvetítő a szellemi lét valósága és az szellemi lét valósága által létrejövő anyagi világ valósága között. A megoldás tehát azon a szinten keresendő, ahol minden valóság megszületik, ez pedig a szellem szintje. Bátorság. A fény ott van mindenkiben, és csak rajtunk áll, hogy beengedjük e szellemi börtönünk sötétségébe, hogy lassan kirajzolhassa a viliág valódi arcát számunkra.

  2. A világ valódi arca ma a harc, manapság az ezotéria a spiritualitás zászlóit magasan lebegteti a tudásra éhes tömegek szeme előtt!
    Személyiség fejlesztő tréningek, és kurzusok tucatjait hirdetik, miközben a marketing oltáránál a hívek keményen áldozhatnak, az amúgy is keskeny családi kasszából!

    Önismeret!!

    Talán ez, és a mindent átölelő szeretet mutathat irányt, a megértés ajtaja alatt beszűrődő FÉNY irányába.

    )+(

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.