Az igazság prizmája

Egy művészlelkű barátommal beszélgettem a csevegőn. Ebből nem csevej, hanem egy érdekes párbeszéd született. Talán a párbeszéd kissé túlzás, inkább választ próbáltam adni pár kérdésre, melyeket a barátom felvetett. A kezdés kicsit érdekes, de nem akartam több bevezetőt mindehhez, a lényeg ugyanis nem abban volt, hanem az alábbi sorokban. (Virágember: a barátom, J: én magam)

J: Most nem magamról beszélek. Nagy szomorúság az, hogy a mai világban az igazi tehetségek nem tudnak érvényesülni. A kalmár szemlélet miatt sokan oda sem jutnak el, hogy egy kiállításuk legyen, és vannak olyanok akik pedig teljesen csak maguknak alkotnak mert úgy érzik nem akarják vállalni ezeket a dolgokat. Ez utóbbi persze önmagában nem lenne baj. Tudod milyen tehetségeket láttam ilyen ismeretlen emberekben? Nem is hinnéd el , nagyon tisztelem őket, mert az ilyen emberek a szememben igazi művészek, akik nem csak nagyon tehetségesek, de nem hajlandók behódolni a prostitúciónak. Inkább legyek én is ismeretlen mint prostituált. Fura dolog, de úgy érzem minél mélyebben járok megértésben, felfogásban, meglátásban stb . ezen a téren, annál kevesebb bennem a magamutogatási vágy. Régebben harcoltam egy egy kiállításért, ma már nem tenném, nem érzem ilyen fontosnak. Sokkal fontosabbnak érzem, hogy végre magamnak kidolgozzam az eddigi legjobb munkáimat, mert nekem alig van pár képem kidolgozva : suszter cipője effektus erről ennyit.

Régebben leültem emberekkel művészetről vitatkozni, de manapság csak mosolygok egykori önmagamon, annyira hiábavaló az ilyen vita.

Virágember: Változik az ember, tanul az előző tapasztalatokból.

J: Tudod, én régen sem voltam megalkuvó a művészeti tevékenységemben, de ma már viszont hallani sem akarok ilyesmiről, mert a legfontosabb az, hogy megtaláltam az igazi forrást és rájöttem arra, hogy az igazán tiszta forrás az, ami olyan helyen tör a felszínre ahol madár sem jár, és a vize csak azoknak válik láthatóvá akik sokat kutatnak utána. Azokat megajándékozza, de a felületes magamutogató emberek soha nem fognak rátalálni a vizére. Szeretnék én magam is ilyen vízzé válni és ez nem kis feladat. Nem akarok tömegeket “itatni”. Belőlem csak az merítsen, akinek valóban jelent valamit egy egy pillanat, amit ajándékba kaptam a Végtelen Egytől. Lehet, hogy ez amit most olvasol, nagyképűen hangzik, de hidd el a lehető legszerényebben gondolom mindezt.

Virágember: Hát, megmondom őszintén, csúnya dolog az irigység, de kicsit irigylem amiket írsz, mert én is erre vágyok, ilyesmire legalábbis.

J: Tegyél érte, csak bíztatni tudlak és bátorítani. Attól a perctől fogva, hogy tehetséget kaptál megpróbálhatod azt elásni, megpróbálhatod kivetni magadból, különböző ürügyekkel jegelni, vagy elfojtani, de ne feledd barátom: életed végéig nyughatatlan leszel, ha nem fogod követni a lelkiismereted szavát.

Virágember: Pár apró dolgon talán mar sikerült változtassak, főleg a baleset rázott fel nagyon, de még sok mindenen kellene.

J: Ha igazán akarod fog sikerülni, én csak bíztatni tudlak, és megosztani veled a saját tapasztalataim.

Virágember: Jó lenne, törekszem rá, addig mar eljutottam, hogy legalább hétvégeken ki tudok kapcsolni, nem a problémákra gondolni.

J: Ez nagyon dicséretes.

Virágember: Ja, de az még biztos, hogy a hétköznapok rágódásain kellene változtatni, és a prioritásokon. Szóval ezert irigylem kicsit amiket írtál.

J: A tiéd is lehet egy hasonló élet. Mindenkinek más az útja, ez a legfontosabb felismerések egyike de a nagy többségtől „különbözni” nem szándékos, hanem születéskor kapott tulajdonság.

Virágember: De te mit javasolnál, ha valaki erre törekszik, mivel kezdje?

J: Érdekes a kérdés. Legelőször is tisztába kell jönnöd azzal, hogy melyek azok az értékek melyeket valóban fontosnak tartasz, és amelyek mentén le akarod élni az életed. Ez valahol nagyon egyszerű, a magam példájából látom, hogy az alap értékek gyermekkoromban is ugyanazok voltak. Én nem egy döntés miatt vagyok „különc” hanem azért, mert ilyennek teremtett a Teremtő. Ezért mondom neked, hogy szerintem te is teremts tiszta képet magadban magadról, vetkőzz le minden külső befolyást ami ezt a képet megzavarná. Ne a mások elvárásainak prizmáját használd, hanem egyedül csak a lelkiismereted legyen az, mely ezt a képet kirajzolja.

Virágember: És hogy érzed, mi változott? Több időt tudsz szánni azokra a dolgokra, amik fontosak?

J: Valójában sokkal elmélyültebben követem mindazt ami régen is belém volt „kódolva”. A legfontosabb talán az, hogy mivel kiiktattam azt a képet, melyek mások teremtenek körülöttem, így nagyon tisztán tudok látni dolgokat, ugyanakkor magamat is egyre tisztábban szemlélem, sallangmentesen, ez pedig maga az Út. Az Út a fontos, az hogy megéljük annak minden realitását és ne egy mások által kitalált és ránk kényszerített élet valóságát éljük meg. A mai világ mesterien és félelmetesen manipulált, olyan mértékben, hogy az emberek akkor sem kíváncsiak a valóságra, és az igazságra, ha az nekik ütközik a sarkon és fejbe vágja őket. Inkább hajlamosak visszahúzódni saját hamis, kreált világukba. Meg kell érezd, hogy az igazság nagyon súlyos dolog, mely az elején ijesztő, és ezért úgy érezheted összeroppant, de ha szembesülsz vele (ami egy folyamat nem két perc) utána ha igazán akartad ezt a találkozást vele, az Igazság az ami megadja majd a legnagyobb adományt ami az igazán tiszta élethez szükséges, mely maga a SZABADSÁG. Az Igazság felszabadít, és ettől a pillanattól kezdve mindent másképp fogsz látni. Rájössz, hogy nem kell része legyél a hazugságok tömegének, mert nem ezért születtél hanem azért, hogy érezz, hogy szeress, hogy szeretetet adj másoknak, és ehhez nem kellenek különleges dolgok. A SZERETET az lehet egy pohár víz egy szomjazónak, egy ölelés a szüleidnek, egy érintés a párodnak és ekkor fogod felfedezni azt is, hogy mit jelent az igazi alkotás, hogy mennyire szabad az az érzés, mikor nem elvárások határozzák meg a gondolataid hanem elkezdesz odafigyelni az Univerzum, a Teremtő, a Teremtés gondolataira. Ekkor együtt kezdesz rezegni a Mindenséggel, ez csodálatos érzés, de az érzés az csak egy része ennek, nem ezt kell vadászni mert ha ezt tesszük, akkor önzővé válunk. Ez tulajdonképpen egy olyan egyesülést jelent a Mindenséggel, mely nem azt jelenti, hogy valamiféle zombivá, „agymosottá” válsz, hanem így teljesedsz ki igazán, és ez az egyesülés, mely hatalmas energiákat képes jelenteni elsősorban spirituális szinten, ami végső soron mindennek a forrása. A mai világ pont az ellenkezőjét üvöltözi, azt akarják elhitetni velünk a benne uralkodók, hogy akkor válsz igazi egyéniséggé ha gátlástalan vagy és önző.

Virágember: Abszolút igaz.

J: Az Univerzum felfedezése megtanít arra, hogy ennek az ellenkezője az igaz. Akkor leszel a leggazdagabb, ha átadod magad mindannak amit feljebb írtam. Ez tulajdonképpen egyfajta megvilágosodás, sőt talán az első számú megvilágosodás. Mindaz ami körülöttünk van, csak egy látszatvilág, az igazi a múlhatatlan az mögötte keresendő. A bölcsesség nem azonos a tudással. Hiába akar valaki mindent megtudni, a tudás semmit sem ér bölcsesség nélkül. A szeretet: bölcsesség, a bölcsesség pedig szeretet.

Virágember: Csak azt tudom mondani, jó annak, aki ezt meg tudja tapasztalni, irigylésre méltó…

J: Nem kell irigyelni ezt, mert erre minden emberben ott van a képesség. Mi emberek sokkal többek vagyunk annál, mint amit azok akik felettünk akarnak uralkodni (a matéria szintjén) el akarnak velünk hitetni. Nézd, én neked ezeket nem véletlenül írtam le te pedig nem véletlenül kérdezted meg, ennek meg kellett történnie. Nem hiszek véletlenekben, úgy gondolom hogy az Univerzum egy hatalmas Élő Egész, ennek mind részei vagyunk azáltal, hogy egymással érintkezünk tesszük lehetővé azt, hogy impulzusokat adjunk és kapjunk.

Virágember: Tudom, úgy érzem, volt idő, hogy közelebb éreztem magam ezekhez a dolgokhoz, és akkor jobban is éreztem magam, többre éreztem képesnek magam, mint pl. ma.

J: Látod, mert a lelkiismeret az csalhatatlan. A mai világban viszont arra kényszerítenek minket, hogy a saját lelkünk igazi szavát ne hallgassuk meg, vagy ha néha fel-fel bukkan, akkor erőszakoljuk meg. Ezért hiszem azt, hogy minden emberben alapvetően ott lakik a jó, ez maga a lelkiismeret szava, csak mi emberek hajlamosak vagyunk ezt elfojtani. Ezért kezdtem azzal amivel kezdtem, de te már tudod hogy ez így nincs rendben, és ezzel az első lépést már megtetted.

Virágember: Én is ebben reménykedek, csak még kicsit felek attól, hogy tudni fogom-e hogyan tovább.

J: Fogod tudni, ha hagyod magad vezetni, de nem másoktól. Amit most mondok azon gondolkozz el: te magad kell légy a mester és a tanítvány is, más csak segíthet, mert ez a te életed, a te utad, mely ugyan hasonlíthat máséra de teljesen egyedi. Csak a tied, de ez a út csak akkor válhat teljessé, ha kinyitsz magadban minden ablakot minden ajtót, sőt lebontod a tetőt és a falakat is, hogy beáramolhasson mindaz ami már körülvesz téged születésed óta és ez maga: Az Élet. Ez az ami el van torzítva körülöttünk, amit teleraktak hazugságokkal, hogy ne tudjuk megtalálni az értelmét, de a legszebb az, hogy ha rájövünk arra hogy az élet értelme maga az Út, akkor már nem keressük görcsösen az élet értelmét. Onnantól kezdve minden kisimul, minden értelmet nyer. Ezek úgy hiszem olyan felismerések, melyekhez mindenki eljuthat és különböző utakon.

Virágember: Mégiscsak kevesen jutnak el.

J: Igen mert gyávák. Elsősorban gyávák szembenézni az igazsággal, félnek megtapasztalni azt, mert első nekifutásra az igazság nem a békét a szépséget jelenti, hanem kegyetlen, húsba markolóan őszinte, és fájdalmas. Amikor elkezded levetni magadról az álarcokat, csak önmagad maradsz, és ez a meztelenség a legtöbb embertársunknak elviselhetetlen. Annyira “fáznak”, annyira fáj nekik és szégyenletes a saját meztelenségük, hogy ijedtükben visszakapnak magukra mindent, sőt vannak akik még plusz egy két “réteget” is nehogy ez még egyszer eszükbe jusson. Van abban valami hatalmas igazság, hogy a megtisztuláshoz szenvedés kell, ez viszont nem valamifajta mazochizmus. Ennek a megtisztító szenvedésnek megvan a maga értelme. Az igazságot nem adják ingyen, azért meg kell szenvedni, azt meg kell szerezni, de hidd el, azután elkényeztet.

Virágember: Elhiszem.

J: A világtörténelem legnagyobb igazsága egy Jézus nevű ember volt. Ha valaki figyelmesen elolvassa a tanításait, rájön hogy mindaz amiről beszél „földöntúli igazság”. Ő az Univerzum igazságairól beszélt földi nyelven. Kétségtelen, hogy Isten volt, mert a bölcsessége nem földi ihletésű. A legfontosabb tanítása a szeretetről szólt, és ez valóság, mert ha az emberek legalább nem gyűlölködve, és irigykedve figyelnék egymást, máris mekkora béke köszöntene a Földre? De mekkora lenne a földi paradicsom ha elkezdenék szeretni is egymást úgy mint önmagukat? Tudod az egyházak sajnos sokszor eltorzítják ezt a képet, s bár ott van bennük az igazság vagy annak darabjai, mégis az emberi gyarlóság beárnyékolja ezt, és sokan ezért elvetik Jézus bölcsességét. Szavai bár nem divatosak, annál igazabbak. Nem szabad, hogy kidobjuk őket azért, mert hiteltelen emberek szájából hangzanak el. Van egy érdekes tulajdonsága az igazságnak: az igazság akkor is igazság marad, ha azt egy arra méltatlan is mondja ki. Más kérdés hogy odafigyelünk-e arra, ha az illető személye ebben gátat vet. Egy biztos: ahhoz, hogy felfedezzük az igazságot, mindent meg kell tagadnunk, mert csak akkor lelhetünk rá, ha minden előítéletet, előzetes elképzelést száműztünk magunkból. Az igazságot nem szabad semminek a prizmáján keresztül szemléljük, az igazság maga kell legyen a prizma amin keresztül minden értelmet kap. Nos kedves barátom, veled az a „baj”, hogy te lelki ember vagy, a világ pedig nem a spirituális beállítottságnak kedvez. A döntést magad kell meghoznod. Képzelj el egy mérleget, melynek az egyik serpenyőjében ott van az életed, a gondjaid, vágyaid és a reményeid, minden amit valósan vagy valótlanul képzelsz magadról, és a világgal kapcsolatban, a másikban pedig ott az Igazság. Ha megpróbálod levetni a gondokat, terheket, a hazugságokat stb. ami az egyik serpenyőben van, magyarán meztelenné válsz, akkor az igazság serpenyője fel fog emelkedni, és egyensúlyba fogsz kerülni vele, vagyis önmagaddal. Ez egy út, amely a Te Utad, a te döntésed, a te életed. Egyet jegyezz meg: az életed EGYEDI, és csak te élheted hitelesen, ezért ne hagyd, hogy mások éljék helyetted.

The following two tabs change content below.
FJT
Az oldalon található gondolatok mellőznek mindennemű konvencionalitást, ezért bárki olvassa őket, kérem tartsa szem előtt, hogy kinek nem inge ne vegye magára, kinek nem dolga ne járjon utána és fordítva. Írójuk nem tagja semmilyen földi szerveződésnek, vallásnak vagy spirituális irányzatnak, sem a materialista-tudományos sem a vallásos-spirituális világképet nem vallja magáénak, közléseit nem bennük értelmezi. Igyekszik ama nézőpont megjelenítésére, mely érzékeli mindkét világképet, ám valósága nem reked meg egyikben sem, hanem - azt magában foglalva de mégis meghaladva - egy teljesebb valóságkép közvetítését kísérli meg. Bármilyen esetleges áthallás, egybecsengés, más létező gondolati építményekkel nem szándékos, pusztán egy adott logikai fonál, intuitív valóságkép megjelenítésének eredménye.
FJT

Latest posts by FJT (see all)

Gondolatok megosztása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

nyolc + húsz =