Az Igazságról

Az Igazságról bárminemű kommunikációt folytatni relatív – jelen esetben emberi – tudatrészként nem lehetséges. Az Igazság meghatározása is eleve csak részleges lehet. Ennek tudatában következzenek az alábbi gondolatok.

Az Igazság a viszonylagos (relatív) tudattereken belül megszűnik teljes (abszolút) EGYségként létezni. Ha a tapasztaló tudat – a továbbiakban mindig az emberiként definiált tudatra utalok – Az Igazság megismerésére vágyik, mely abszolút és nézőpont mentes, a logika fonalát követve önMAGának is abszolúttá kell* válnia, annak kell lennie. (* A kell csak azon tudatra vonatkozik, akiben felébredt a vágy, hogy Az Igazságról tudást szerezzen.)

A fentiek minél pontosabb kifejtése érdekében több fogalom tisztázása szükséges.

…tovább »

Te AZ vagy

A „tudati evolúció” ígérete

Az utóbbi időkben egyre világosabbá vált bennem, hogy lényegében eddigi utamon eljutottam az ősi spirituális tradíciók gyökereihez. Ez sokaknak „visszafejlődést” jelenthet, főleg ha a Világra mint lineáris-evolúcióként, és nem ciklikusságként megjelenőre tekintenek. (A ciklikusság minden értelemben felülmúlja a linearitás lehetőségeit. A valóság lineáris-evolucionista értelmezhetősége igen limitált a ciklikusság fejlődési potenciáljával szemben. A ciklikus fejlődésben ugyanis lehetőség van olyan „ugrásokra”, melyekben a dolgoknak látszólag nincs lineáris módon magyarázható előzménye. A ciklikusság nem jelent helybenjárást, hanem folyamatos változást egy abszolút, meghatározott keretben. (pld. spirál) Nem a Teremtő van ugyanis a (lineárisnak gondolt) idő zsebében,

…tovább »

MAGunk SZEMe

Személyes és Személytelen

A Viszonylagosság (relativus = viszonylagos) világban a Teljességről (absolutus = teljes, feltétlen, független) érdembeli fogalmi kommunikációt folytatni lehetetlen. De mi is lehetne vonzóbb annál, mintsem ennek tudatában megkísérelni mindezt? A kettősségek világában, az örökös változások örvényében meglátni az örökké változatlan, mozdulatlan lényeget nem egyszerű, de nem is lehetetlen. Pusztán tudatunk fókuszát kell áthelyezzük a külsőként érzékelt valóságból önmagunk középpontjába, és hagyni, hogy az elménk hullámai elcsituljanak, belesimuljanak a Lét Óceánjába.

Minden relatív, személyes egyéni nézőpont mögött, annak középpontjában, MAGvába – ami a viszonylagosságok világában létezik és létezhet – ott rejtőzik  az abszolút személytelen SZEMlélŐ.

…tovább »

A számmá vált ember

„A munkapszichológia tárgya a munkaerő” – hallottam ma reggel egy rádióadásban egy munkapszichológustól, aminek hallatán bevallom kínos nevetés tört rám, bár sírni is tudtam volna. Nem tudom, vajon hány ember tudja, akarja, képes a mai korban a fenti mondat lényegét a maga súlyában értelmezni, de a fenti – látszólagosan jelentéktelenül „tudományos” – meghatározás mélyebbre vezethet minket a nyúl üregében mintsem gondolnánk. Kissé hasonlatos a helyzet ahhoz, mikor valaki puszta kézzel, ujjaival szeretné megfogni egy cigarettavég még egyben maradt hamuját. Teljesen mindegy, milyen szögből közelít, az eredmény általában garantált: szétesés,

…tovább »

Az EGY-ÉN-MAGosság alapvetése

A filozófiai értelemben vett szolipszizmus (mint bármilyen más filozófiai, metafizikai rendszer), az emberi lényként alászállt Isten egy töredékes, viszonylagos nézete önMAGáról. A filozófiai szolipszizmus feletti EGY-ÉN-MAGosság metafizikai tudatmodellje a spirituális önmegvalósítás azon ősi, elvi alapját írja le, mely által az önMAGát véges emberi tudatként azonosító végtelen Isteni Tudat, önMAGából kiindulva, önMAGán át haladva, önMAGába visszatérhet. Ez a LÉT és a létezés legnagyobb paradoxona, hogy személyes énként miként válhatok azzá, ami nem voltam, nem leszek és nem lehetek: mert ÉN MAGam VAGYOK.

…tovább »

Szellem és Anyag – a káprázat szellemi, tudati valósága

Ezen írás egy jelenségre világít rá, melyet nem hivatott elítélni, csak egy jól meghatározott szempontból megvilágítani pár aspektusát. Mind-ÉN-KI a MAGa útján ugyanis azt kell megtapasztalja, amit elsősorban vágyott, így önmagában az alábbi jelenség sem nem jó sem nem rossz, de korunkra igen jellemző. A materialista spiritualitás és a spirituális materializmus édes testvérek, jelen paradigma és világkorszak által jutottak egyre dominánsabb szerephez az irányított szellemi terekben.

A spirituális materializmus egy olyan szellemi erőtér, mely önmagát tiszta, magasrendű spiritualitásnak állítja be, mely az „elavult” tanok helyébe valamiféle új, tudományos-materialista bázisokon alapuló szemléletet helyez a középpontba.

…tovább »

A hét ágra sütő Nap

A Tudat a Valóság.

A Valóság a Tudat.

ÉN vagyok.

A Lét közÉP-PONTja vagyok.

Mind-ÉN és Mind-ÉN-ki vagyok

Mind-ÉNség vagyok.

A VAGYOK vagyok.

1. A Nap gyermeke

Egy júniusi nap kora délutánján a Szamos part gátján ültem. A ragyogó, tiszta, kék égbolton fényesen tündökölt a Nap izzó, aranyló korongja. Amint beletekintettem az erőtől pompázó, lenyűgöző, megbabonázón kozmikus Szembe,

…tovább »

Az Élet értelméről

Mi az élet értelme?

A gondolkodó emberi lény számára, önön egzisztencialitásában való tudatosodása során, mintegy logikus, magától értetődő módon, előbb vagy utóbb feltevődik a kérdés: „Mi az élet értelme?” A különböző filozófiai, világnézeti, metafizikai irányzatok természetszerűen rendelkeznek a fenti kérdésre a maguk válaszával, melyek individuális átvétele, az azokkal történő egyéni azonosulás megszabadíthatja a kérdezőt, az emberi lét talán leginkább magától értetődő kérdésére adandó válasz keresésétől. Azon emberi lények, akik viszont nem érik be az előregyártott válaszokkal, hanem maguk szeretnének utána járni a fenti kérdésre adható feleleteknek, előbb utóbb szembesülnek azzal, hogy a fenti kérdés olyannyira általánosító jellegű,

…tovább »

Kali Yugá – az utolsó idők üzenete

Nem a Védikus írások, és nem is a Jelenések Könyve alapján jutottam jó ideje azon felismerésre, hogy az objektív valóságomban észlelt világ (mely semmikképp sem független a tudattól, az én tudatomtól) olyan irreverzibilis úton halad, melyről ma már egyértelműen vallom, hogy semmikképp sem nevezhető az emberi faj globális felemelkedésének. Tartozom ezen írással elsősorban önMAGamnak, és azon embertársaimnak, kik joggal gondolhatták, az utóbbi évek megnyilvánulásai alapján, hogy ignorálom közŐS világunk valóságait. Tisztázni szeretném tehát, hogy látom, nagyonis érzékelem mindazt, ami a jelen korban zajlik, és amely világkorszak valóságát az ahrimáni erők határozzák meg. Ez nem választás kérdése, minden világkorszak ugyanis egy lehetőség,

…tovább »

A Kerek-erdő közepe

A világ soha nem volt sem jobb, sem rosszabb, sem békésebb sem békétlenebb. A világ mindig az volt és lesz, amiként elménkből számunkra jelenik meg. A világ egy álom. Az EGYedüli valóság az EGY-ÉN. Kövesd az egót, az elmét, a testet annak forrásáig, ha meg akarod tudni ki AZ aki álmodja mindezt. A végső ébredés útja, az ÉN forrásának kutatása azon kevesek diszciplínája, akiknek – éltek végtelen sorát járva – lelkük mélyén megérett a vágy, hogy éberséggé, tudatossággá váljanak. Hogy azzá váljanak, amivé nem válhatnak, mert már öröktől fogva azok, miként mindnyájan vagyunk. De ennek felismeréséhez önmagában nem elegendőek a szavak,

…tovább »