Újjászületés

Újjá akarok születni,
Szeretet-Tűzben elégni,
Hamvaimból föltámadni
Fényként, Világban áradni.

Újjá akarok születni,
Szívekben Szeretetté lenni,
Adni s érte semmit sem várni,
MindÉNkiben bŐs ÉGgé válni.

…tovább »

A SZERetet kultúrája

Az a kultúra, mely létének középpontjába nem a Szeretetet állítja, abszolút értelemben véve megvonja önmagától a lehetőségét a valódi ki és beteljesedésnek. A Szeretet vonzásában élő emberi kultúra a Lét legteljesebb, legmélyebb, legmagasabb rendű megvalósulását képes megtapasztalni, ami csak az örökké változó Életben lehetséges. Az ilyen kultúrának nincs erkölcsre, jogra, törvényre szüksége, mert egyetlen erkölcs, egyetlen jog, és egyetlen törvény uralkodik felette, melyre a művelés minden cselekménye irányul, és ez: a Szeretet.

Kultúra

A kultúra alatt egy olyan eszmény köré szerveződő emberi-társadalmi struktúrát értek, mely eszmény olyan szellemi erőtérrel rendelkezik, ami a benne élő embert az eszmény szellemi-lelki-anyagi megnyilvánulásaiban művelni képes.

…tovább »

Végtelen SZERelem

A vágy ébredése.

Az isteni ŐS-Tudat a Teljesség. Minden létező és nemlétező a Teljesség része. A legnagyobb titkok egyike: ha a Forrás maga a Teljesség, az Abszolútum, a Meghaladhatatlan, mely nem rendelkezik hiánnyal, hiányossággal, akkor mi az a belső motívum, amely a hiányt nem tapasztaló Örökkévalót arra készteti, hogy teremtésben nyilvánuljon meg? Mi a mozgatórugója a valóság teremtésének, teremtődésének, létrejöttének?

A vágy kulcsfontosságú a Teremtés megértését illetőleg. A vágynak tárgya kell legyen, valamire irányulnia kell. A vágy ugyanakkor hiányt is jelenthet, hiszen vágy csak arra irányulhat, ami nincs, ami beteljesületlen. Amint a vágy tárgya megvalósul,

…tovább »

Elme és Tudat

Ha az emberi lény valóságát igyekszünk feltárni, előbb utóbb beleütközünk az elme és a tudat fogalmába. A mai korban rengeteg kísérlet született az elme és a tudat meghatározására, ám a mi vizsgálódásunk tárgya szempontjából ezek teljességgel használhatatlanok, mivel sem a vallási sem a tudományos értelmezések nem tartalmazzák azt a szemléleti lehetőséget, melyben tágabb összefüggések megértése válhat lehetővé. Ezért sajátos módon először is megkísérlem a két fogalom minél pontosabb meghatározását, mely nélkül továbblépni lehetetlen. A hétköznapi életben a legtöbb esetben mind az elme, mind a tudat fogalmait úgy használjuk, hogy valójában csak homályos sejtéseink vannak azzal kapcsolatban, hogy beszélgető partnerünk mit is ért rajta.

…tovább »

Az EGY Igazsága

Minden ember az Igazságot szemléli, de csak kevés látja meg, és még kevesebb cselekszi. A Teremtő a szemeink elé rejtette az Igazságot, kinyilatkoztatván azt, minden Élőben. De mi is Az Igazság és van-e igazság, ami túlmutat az egyénileg igazságnak, és egyedül igaznak vélt, hitt vagy tudott személyes érdeken, meggyőződésen?

Az Igazság nem található az egyéni érdekek kalitkát készítő, önző, kisajátító, csak az egyedi boldogulást, személyes jólétet szem előtt tartó homályos börtönében. Az emberi igazság csak nézőpont, egyéni érdek, mely viszonylagos, múlandó és halandó. Az Igazság senkié sem lehet, mert az olyan mint a nyári szellő, vagy a ragyogó Nap fénye,

…tovább »

Az EGY sokszínűsége

Az a metafizika, mely nem a valóságon alapul, könnyen válhat áldozatává a nihilizmusnak, vagy az olyan ideáknak, melyek az élet felszámolásának szolgálatába szegődtek. Mielőtt tovább mennénk, több fogalmat tisztáznunk kell a fenti axiomatikusnak tűnő kijelentéssel kapcsolatban.

Metafizika: az a tudatforma, mely a fizikainak nevezett valóságon túli létre irányul, és racionális gondolati modellként megkísérli a megtapasztalt valóságból kiindulva megnyitni a tudatot az őt egyszerre meghaladó és ugyanakkor magában foglaló, de általa még nem megtapasztalt valóság felé. A metafizika nem tudomány, nem rendelkezik egzakt módszerekkel, módszertannal tevékenysége művelésére. A metafizika több mint tudomány, mert képes abban az ősi egységben gondolkozni,

…tovább »