Végtelen EGY

A semmiben nem volt Valami. A semmiben nem volt Minden.
A semmiből nem lesz Valami. A semmiből nem lesz Minden.
A Semmiben VAN Valami. A Semmiben VAN Minden.
A Semmiből akkor lehet Minden, ha a Semmi maga a Minden.
A Semmi nem más, mint a megnyilvánulatlan Mindenség, a Minden pedig a megnyilvánult Semmiség.
A Semmi magában hordozza a Mindent és a Minden magában foglalja a Semmit.
A Semmi benne VAN a Mindenben és a Minden benne VAN a Semmiben.
A Semmiség benne VAN a Mindenségben és a Mindenség benne VAN a Semmiségben.
A Semmi a Minden felé tart és a Minden a Semmi felé tart.

…tovább »

120

Benne van a Háromság. A világ hármassága, mely újra az EGYbe vezeti vissza a tapasztaló tudatot. Az EGY mikor megnyilvánul belép a KETTŐsségbe, mely az örök ellentétek birodalma. Az Ős-Tudat állandóan keresi a kiEGYenlítődést, az egész földi élet, a lét eme megnyilvánulása, mely során az EGYségből kiszakadt isteni tudatMAG miközben személyiségének megélései által az örökkévaló EGY-ÉNt gazdagítja, folyamatosan arra vágyik, hogy ismét eggyé váljon saját lényegével, saját önazonosságát képező EGY és oszthatatlan állapotával. A hármasság az a minőség, melyben ez az EGYesülés újra megtörténhet. Amikor a kettő eggyé lesz, ez a hármasságban történik meg, mert a hármasság az, ami a kettőt egyesíteni képes.

…tovább »

Vákuum

A posztcivilizációs érában élünk, egy olyan “kultúrában”, mely valójában nem kultúra, sokkal inkább annak a hiánya. A kultúra szó jelentése elsődlegesen művelést jelent. Ahhoz, hogy egy társadalom egy kultúrában magát a kultúra eszményeinek alávetve művelhesse, először is valós eszményekre van szüksége, olyan eszményekre, melyek magasabb rendűek saját, kizárólagosan öncélú, önző, individuális érdekeinél. Ma már a társadalom fogalma is félre van értelmezve, nem hogy a kultúráé, mely valójában ugyanúgy nem létezik mint a társadalom. Kultúra helyett ugyanis a műveletlenség és annak fitogtatása a jellemző, amint a társadalom is pusztán egy olyan kiürült, többszörösen virtualizálódott fogalom lett, melyben a társas együttlétezés helyébe a társas egyedüllét lépett.

…tovább »

KÉP

Minden létező mely a szellem anyagi természetében ölt formát, a Teljesség megvalósulatlan képeit teljesíti be, a megtestesülés folyamában. Minden létező, mely a fizikainak nevezett valóságban alakot ölt nem más, mint az öröktől létező szellemi valóság egy részének a beteljesülése. A kép maga a szellemi valóság, a képzelet az az intuitív tudati állapot, intuitív látás, mely által az emberi lény a szellemi valóság közvetlen szemlélésére képes. A képzelet által szemlélt szellemi kép, valóság, létező akkor tud testet ölteni, ha az azt szemlélőnek létezik valamiféle képessége annak a megformálásához. Ennek a képességnek a minősége fogja meghatározni a megvalósult szellemi kép tisztaságát, tökéletességét,

…tovább »