A Bölcsesség

A jó bor sokáig forr, de még több ideig tisztul, érik a hordóban, hogy aztán újra napfényre kerülve magában hordozza mindazt a gazdagságot amit már a szőlőtőkén is bírt. Megszületik a Fényből a Fényben, majd alászáll a sötétségbe, hogy megküzdjön fél-elemeivel és hozzáférjen Isten-Erejéhez, majd ismét visszatér a Fénybe dicsőségben, hogy birtokolhassa a Teljességet. Így gazdagszik a maga sajátos, misztikus, különös, szent metamorfózisában. Ennek a metamorfózisnak az eredményét – az analógiát követve – hajlamosak vagyunk fizikai síkon bornak, szellemi síkon bölcsességnek nevezni.

A bölcsesség nem egy állapot, hanem egy vég nélküli folyam(at).

…tovább »